Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
és ezeknek ellátása sok terhet és gondot rótt a szepesíekre r de különösen Lőcse .városára. 12 ) A nikolsburgi béke alapján megkötött bécsi 1624-iki béke tehát megkönnyebbülést jelentett a Szepesség részére is, Közben 1625-ben május hó 1-én elhalt Thurzó Szaniszló, az utolsó protestáns nádor, akit 1626ban január hó 1-én temettek el a lőcsei sz. Jakab templomban latin, német és magyar egyházi búcsúbeszédek kíséretében. 13 ) Thurzó Szaniszló, jóllehet nem karolta fel a Szepesség evangélikusainak ügyét annyira, . mint a nádori méltóságban való nagynevű elődje György és a szepesi főispáni méltóságban való elődje, Kristóf, mégis mindenkor mint evangélikus férfi, a protestantizmus támogatója és gyámolítója volt. Alig foglalta el Thurzó . Szaniszló halálával Eszterházy Miklós a nádori méltóságot, megkezdődött újra az erősebb vallási reakció, mely az eretnekség végleges kiirtását célozta. Hosszutóthy szepesi prépost, aki eddig meglehetősen tehetetlenül és tétlenül nézte az események fejlődését, Pázmány Pétertől visszatérve az utolsó prot, nádor halála után, szintén erélyesebben lépett fel az evangélikusokkal szemben s 1626ban március hó 12-én bejelentette a fraternitásnak az egyházlátogatást, 14 ) Az ev. papok a leghatározottabban kikeltek a tervbe vett canonica yisitatio ellen s a hivek általános zendülésre készültek, mert.a Pethe-féle erőszakoskodások megismétlődésétől tartottak. Hosszutóthy László szepesi prépost még kellő időben értesült az ev. hivek nagy elkeseredéséről és elszántságáról, mely annyira ment, hogy a nép fegyveresen is kész.volt a prépost szándékát meghiúsítani és erre március hó 16-án a megye segítségét kérte ki az egyházlátogatás foganatosítása körül. A megye 15 napi halasztást kért.és a határidő elteltével kijelentette a prépostnak, hogy az egyházlátogatást az ev. egyházakban több jelentős elvi okból nem tartja megejthetőnek. Hiszen már hosszú éveken át nem tartottak ilyen egyházlátogatást és különben is az 1608-iki, t. c. értelmében 12 ) u. o. 167. és 168. 1. 13 ) Síremlékének fedőlapja domborművű képével jelenleg is meg van a lőcsei sz. Jakab templomban, — A latin beszédet Ursinus iglói lelkész, ,a németet Zabler P. lőcsei lelkész és az öt sz, kir. város superintendense és a magyart a grófné udvari lelkésze tartotta. (Hain 176. 1.) V. ö. még Matr. Goltz. 331—332. 1. és 490. 1. ") Hosszutóthy L. levelét, melyben bejelenti, hogy- canonica visitatiós körútra indul, lásd egész terjedelemben matr. Goltz. 493—494. 1.
