Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
más alkalommal higgadtan mérlegeljék vádjaikat és feltétlenül óvakodjanak attól, hogy ok nélkül bevádolják az ő tisztviselőit, akiknek becsületességéhez pedig szó sem férhet. 15 ) Lubomirszky Sz. hűvös sorait elkeseredéssel fogadták a fraternitás papjai és az esperes értesítette a nádort annak rideg és sértő voltáról. A nádor erre bekéri Lubomirszky levelét, melyet azonban az esperes, mivel az a megye nemességének szólott, nem küldhetett el Thurzó Györgynek. 14 ) A szenvedélyek lecsillapítására maga Lubomírszky Sz. személyesen jött el a Szepességre és 1615-ben április hó 9-én fényes kísérettel Szepesváraljára utazott, hogy a prépost segítségével elsimítsa a támadt vallási ellentéteket. Feltett szándéka volt, hogy elveszi az evangélikusoktól a templomokat, de a király, a nádor és egyébb tekintélyes családok közbelépésére elállott tervétől és megelégedett a leibiczí, szepesváraljai és szepesolaszií ev. papok korholásával és úgy rendelkezett, hogy a katholikus hivek ezentúl az ottani kápolnákban tarthatnak kath. istentiszteletet. 16 ) 6. A Szepesség ellenreformációjának kísérletei és Bethlen Gábor felkelése. Miután Lubomirszky Sz. letett erőszakos térítéséről a Szepességen, nyugodtabban ülhették meg 1617-ben a reformáció százéves emlékünnepét, amely különösen Lőcsén nagyszabású volt. Az ünnepi beszéd után elénekelték Lőcsén a ,,Te Deum laudamus"-t, majd a lelkészi kar, a bíró, a városi tanács, az elöljárók és 200 egyházközségi tag úrvacsorát vett. A városi zenekar közreműködése emelte az emlékünnep fényét. Az emlékünnepen résztvett maga Thurzó Szaniszló is, aki ez alkalommal megvendégelte a városi tanácsot. 1 ) A békés idők azonban csakhamar letűntek, amennyiben II. Ferdinánd trónraléptével gróf Homonnay György III. Zsigmond lengyel király tudtával a Szepességgel határos lengyel részekben hadakat gyűjtött Bethlen Gábor eilen, 2 ) aki időköz13 ) A levelet egész terjednlemben közölte a Matr. Goltz. 369—371. 1. 14 ) Lásd az erre vonatkozó levelezést Thurzó Gy. nádor és az esperes között u. o. 372—376. 1. 15 ) u. o. 378. 1. és Codex seu Tabula 86—87. 1. Hain i. m. 151. 1. 2 ) Dr. Demkó Kál. „A magyar-cseh konfoederatio és a beszterczebányai országgyűlés. (Századok 1886. 108. 1.)
