Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
városi fraternitás és az ezekből elzálogosított tizenhárom város papjaínak jogait tiszteletben, hogy azok kiváltságaiknak megfelelően továbbra is háborítatlanul élhessenek a vallásszabadság adta jogaikkal. 12 ) Lubomirszky Szaniszlót, aki időközben már kézhez vette Thurzó Gy, közbenjáró sorait, kissé kellemetlenül érintette az egész ügy, amelynek ő kezdettől fogva nem tulajdonított oly nagy jelentőséget, minthogy a gnézdai incidens értelmi szerzője nem ő volt, és visszatetszését éreztette a nála járt megyei kiküldöttekkel ís, de még erőteljesebben kiélezte azt Szepesvármegye nemességéhez intézett levelében, Lubomirszky Sz, szóvá tette, hogy a nádor hivatva van ugyan a belviszályok távoltartására, de nem ismeri el abbeli jogát, hogy az elzálogosított városok ügyeibe is belenyúljon. A nádori joghatóságnak az elzálogosított tizenhárom szepesi városra való kiterjesztése merőben idegenszerű előtte, mert .azt a lengyel király felhatalmazása és átruházása folytán egyedül ő és tisztviselői gyakorolhatják. Minthogy a szomszédos magyar egyházakban és városokban a lakosság a kalvinismusnak hódolt és az egyházakat egyházi kincseiktől, oltáraiktól és egyébb kultusztárgyaiktól megfosztották, e veszedelmes mozgalom megállítása és megfojtása a lengyel hatóság múlhatatlan kötelessége, A jó szomszédi viszonyt eddig ís előmozdította és keményen harcolt a közös ellenséggel, a törökkel szemben s e tekintetben nem érheti őt gáncs Magyarország részéről, A régi kiváltságokra való hivatkozást sem tartja szerencsésnek, mivel a magyar királyok azokat a régi egyház lelkészeinek és nem a prédikátoroknak adományozták. Ami a papok sérelmeit illeti, nem zárkózik el azoknak igazságos felülbírálása elől, de tisztában van azzal, hogy a papok legtöbbnyíre túlzásba esnek és sérelmet látnak és keresnek ott, ahol törvényes hatósági intézkedésről volt szó. A nádort is minden csekély és sokszor koholt sérelemmel zaklatják, amellett ők maguk elhanyagolják egyházaikat, úgy hogy az" egyházi kincsek sok helyen veszendőbe mennek. Sokan a kalvínísmusnak hódolnak, sőt még veszedelmesebb tanokat ís vallanak és hirdetnek. A gnézdai ev, prédikátor elmozdítása egyenesen a lengyel király és krakkói püspök akaratából történt, de egyébb bántódás nem esett rajta- Végül figyelmeztette a fraternitás papjait, hogy 12 ) u, o, 365—367. 1. *
