Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
napirendre. Akkor a nádor Eperjesen időzött, hol a papok küldöttsége felkereste és informálta őt a szervezkedés nehézségeiről, de a nádor határozottan óhajtotta a superíntendencia megalakítását s ezért Szepes- és Sárosmegye papjait és ev, nemességét 1611 júniusban zsinatra hivta össze Kísszebenbe, melyet utóbb augusztus hó l-re halasztott. Ezúttal Zabler espereshez intézett levelében már neheztelően említi a nádor, hogy egyesek szükség nélkül akadályokat gördítenek a hasznos és áldásos kezdeményezés megvalósulása elé, az azonban ne tartsa vissza a többieket a jó ügy előmozdításától, Hoff mann Györgyöt, a kassai kamara vezetőjét bízta meg, hogy az ő nevében a kisszebeni zsinaton elnököljön. Xylander e választást nem tartotta szerencsésnek, mert Hoff mannák nem volt meg a fraternitás körében a szükséges tekintélye s így a zsinattól ő nem sokat várt. A XXIV szepesi városi fraternítás mindazonáltal öt teljhatalmú követet küldött e superíntendens-választó gyűlésre. 13 } A superíntendencia szervezése azonban nem történhetett meg oly simán és gyorsan, mint azt Hoffmann Gy. remélte, mert Horváth László a nemesség részéről képviselte az ellenzéket, Goltz J. pedig a XXIV szepesi városi fraternitás papjainak egy része nevében ismét a régi rend fenntartása mellett kardoskodott, mondván, hogy a superíntendencia fennállásának nincs meg az anyagi garanciája s a világi hatóság s a lengyel uralom részéről is veszély fenyeget. A zsinat heves vitává fajult s eredmény nélkül oszlott szét. A sárosi esperesség azon indítvánnyal lépett a nádor elé, kapjon a sárosi esperes superíntendensi címet a megye és a nádor beleegyezésével, de eredménytelenül. 14 ) Xylander, kit eközben a XXIV szepesi városi fraternítás esperesévé választott, szintén hiába fáradozott a szervezkedés körül, mígnem sikerült egy olyan tekintélyes és hatalmas pártfogót találni, ki a versengő pártokat békés munkára egy táborba vezetni tudja, E férfiú Thurzó Kristóf szepesi főispán volt, kit épen Xylander nyert meg az ev, vallásnak, mint azt 1613-ban március hó 4-én nagy örömmel tudatja a főispán bátyjával, Thurzó György nádorral, 15 ) 13 ) A küldöttségben résztvett Goltz I. iglói, Serpilius I, leibiczí, Tóbiás bélai, Reinmann M. izsákfalvai és Muck I, kakaslomníczi lelkész, (Matr, Goltz. 118—123. és 64. 1.) ») u. o. 67. 1. 15 ) Xylander levelét egész terjedelemben közöltem í. monográfiám-, ban 16. 1.
