Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
Bocskayt, de másfelöl Rudolf király is tiltakozott ellenök. Bocskay nem tartotta azt szerencsés megoldásnak, mert a béke biztosít ugyan a rendeknek szabad vallásgyakorlatot, de a „kath. vallás sérelme nélkül." Thököly S. nem tartotta ezt a békét nagyszerű vívmánynak és a magyar felkelők nem nyugodtak meg előbb, míg Mátyás főherceg e toldalékra nézve (a kath. vallás sérelme nélkül) megnyugtató nyilatkozatot nem bocsátott közre. Thököly S. követelte legjobban e veszedelmes kétértelmű pontozat törlését, illetőleg egy főhercegi nyilatkozat kibocsátását, mely e toldalék félremagyarázását lehetetlenné teszi és ő sürgette továbbá a „szabad vallásgyakorlatnak a falvakra és jobbágyokra való kiterjesztését". 73 ) A protestáns rendektől kívánt nyilatkozatot Mátyás főherceg 1606-bari szeptember hó 25-én közzétette és decemberben Kassára a béke ratifikálása céljából hirdetett országgyűlésen megjelent Thököly S., aki ezúttal már határozottan a béke mellett nyilatkozott, melyet erre 1606-ban december hó 22-én tényleg aláirtak. 74 ) Az 1606-íki bécsi béke, mely azután 1608-ban törvényerőre is emelkedett, a német birodalmi cuius regio, eius religio elvtől eltérőleg teljes vallásszabadságot biztosított nemcsak a földesuraknak, hanem a mezővárosoknak és falvaknak is (in oppidís et víllis) és megengedte továbbá a protestánsoknak, hogy elöljárókat (superiores, swperintendentes) választhatnak, vagyis országos szervezetet adhatnak egyházuknak. Mindezek a jogtágítások és a vallásszabadságnak kétértelműségektől mentes biztosítása javarészben Thököly Sebestyén, Késmárk várurának, erélyes fellépésének tulajdoníthatók. Az ev. Szepesség egyik ev. földesura tehát döntő tényezőnek bizonyult az ország protestáns ügyeinek rendezésénél és az ev. vallásszabadságának visszaszerzésében Thököly S., a késmárki várúr, hervadhatatlan érdemeket szerzett. 75 ) Azzal a kivívott joggal, hogy az ev. egyház superintenden7;i ) u. o. XII. 346. 1. 71 ) u. o. 396. 1. és lásd még XI. k. 825. 1. 75 ) Thököly S. jelentékeny szerepét a bécsi békekötést előkészítő tárgyalásoknál dr. Károlyi Árpád, Magy. Országgyűl. Emi. XI. 1899. és XII. k. 1917. Budapesten megjelent nagybecsű müvein kívül történetíróink közűí senki sem méltatta eddig. — Lásd még „Báró Thököly Sebestyén és a bécsi béke" c. értekezésemet Igló 1906.
