Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
pontozatok, melyek szerint ,,a vallás dolga Magyarországon mindenütt azon állapotban hagyassák, amelyben a boldogemlékü Ferdinánd, Miksa és egyéb kegyes magyar királyok idejében volt", csak elégtelenséget támasztottak a rendek összes tagjainál kivétel nélkül. 67 ) Az Illésházy által hozott engedmény nagyon homályos és burkolt volt s újabb üldözésekre nyújtott a protestánsoknak kilátást. 68 ) Thököly Sebestyén, Késmárk várura, e pont tárgyalásánál a leghevesebben tiltakozott ezen jezsuita fogalmazás ellen és határozottan követelte, hogy mindegyik vallásfelekezet névszerint említtessék s mindegyik névszerint megemlített felekezetnek korlátlan vallásszabadság biztosíttassék. 69 ) Erre Illésházy attól tartván, hogy az ily módon fogalmazott békepont túlságosan követelőén hangzik, azt ajánlotta, hogy az elfogadás végett felterjesztendő békepont ne sorolja fel egyenként a protestáns felekezeteket, hanem mondja ki azt, hogy mindenki szabadon követheti vallását. Ebben az összefoglaló kitételben úgyis beértődik mind a luth., mind a kálv. vallás, mivel mindegyik Krisztuson alapul, nem pedig a hitújítók, Luther, Kálvin stb. személyén. A kálvinistákat azonban ez a fogalmazás nem elégítette ki, mert attól féltek, hogy az ő vallásukat egyszerűen szektának minősítik majd s így a vallásszabadság-adta joguktól elesnek s a lutheranismus mellett háttérbe szorulnak. Thököly Sebestyénben, ki maga is a kálvinizmus felé hajolt, az aggodalmaskodók hatalmas pártfogóra találtak. Thököly ékesszólóan védelmezi előbbi álláspontját s heves természete elragadja s kijelenti, hogy inkább a fejét hagyná levágatni, semhogy attól elálljon, hogy a békeszerződésben mind a három vallás névszerint külön felemlíttessék. Erélyes fellépésének megvolt a hatása s az országgyűlés a békeszerződés tervezetét Thököly indítványa szerint fogalmazta. 69 ) 67 ) Religionis negotium ubique in Hungária in eo statu relinquatur quo tempore divorum quondam Ferdinandi et Maximilianí aliorumque piissimorum regum Hungáriáé felícissimae recordationís fuít. (u. o. XI. k. 852, 1.) 68 ) u. o. 625. 1. 69 ) Herr Teggely insonderheit geeifert und begeret hat, das man die drei Religion specifice verfassen solte, sonsten, wann es nicht beschickt, wolte er lieber sein Haupt abschlahen lassen. Dagegen Herr Illieshazy vermeinet hat, allein in genere zu setzen, ydermeniglichen die Religion frei zu lassen und fein bescheidenlich angezeigt, der Glaub und Religion sei
