Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
veszi az elzálogosított tízenhárom szepesi város, de minthogy III, Zsigmond vallásügyekbe avatkozik és megkötni óhajtja vele a hivek lelkiismereti szabadságát, ami a polgárok lelki üdvösségét veszélyeztetné, nem fogadhatja el a király rendeletét, annál kevésbbé, mivel Lubomirszky Sebestyén staroszta, aki az elzálogosított tizenhárom szepesi város kiváltságaínak pártfogója és megvédelmező je, ez időszerint távol van és ily fontos ügyben nem határozhatnak nélküle. Pethe M, hiába vetette közbe, hogy hiszen a király természetesen törvényt szab a starosztának ís, Pilcz hajthatatlan maradt, mondván, hogy a staroszta egyenes utasítása értelmében annak tudta és hozzájárulása nélkül nem intézkedhetik, Pethe M. erre felvetette egyenesen a kérdést, hogy hajlandó lesz-e Pilcz a templomok átadására? mire az határozott nemmel válaszolt. Az érsek-prépost másnap reggelig gondolkodási időt engedett Pílcznek, de egyúttal megfenyegette, hogy ha makacssága meg nem törik, akkor a királytól nyert felhatalmazással fog élni, Pilcz M, az elzálogosított tizenhárom szepesi város bíráinak kíséretében megjelent a káptalanban és Pethe, köszvényben szenvedvén, hordágyon épen a templomba vitette magát, midőn egy magyar lovas vágtatva jött a káptalanba és sürgősen kereste az érsek-prépostot, Pethét e miatt a hordágyon egy hársfa alá vitték és ott átvette a futártól az írásbeli jelentést arról, hogy Bocskay István 1604-ben október hó 15-én Álmondnál teljesen szétverte Belgiojosa B, seregét és most a hajdúk gyorsított menetben a Szepesség felé készülnek, hogy őt kézrekerítsék, E vereség hire váratlanul érte Pethe M, érsek-prépostot, • aki ép ekkor újabb reményt táplált arra, hogy a lengyel király közreműködésével katholíkussá teheti a Szepességet, Reménye nem valósult meg és &z>e feletti bánat még jobban megviselte egészségét, melyet a köszvény már nagyon kikezdett, Pethe M, azonnal utikészültséget rendelt el és másnapra tervezte a Szepességből való elutazását. Nemsokára azonban egy ujabb hírnök vágtatott a káptalanba, aki hírül hozta, hogy a hajdúk éjjelt nappallá téve talán még a mai nap folyamán elérik a Szepességet és azért siessen a királyi helytartó, hogy életét minél előbb biztonságba helyezze, E hírre általános zűrzavar támadt, mindenki elvesztette lélekjelenlétét és ki-ki kocsira dobálta azt, ami éppen kezébe