Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
II. Az ellenreformáció kísérletei és győzelemre jutása a Szepességen
Pethe erre erélyes szavakkal tiltakozott a bírónak vele szemben tanúsított illetlen magaviselete ellen. Miután a tárgyalás már fél napig elhúzódott és a polgárság attól tartott, hogy az érsek és prépost királyi helytartói hatalmánál fogva letartóztatja a város küldötteit, nagy csődület támadt és a polgárok szenvedélyes kifakadásai izgalmat keltettek, hirtelen zendülés tört ki a városban és a polgárság ostrom alá vette az érsek szállását. Kövekkel bezúzták a ház összes ablakait, betörték az ajtókat és tettlegességekre került a sor Petheék és Thurzó Kristóf emberei és a felizgatott városi polgárok között. Megsebesítették Thurzó Kristófnak Torday Imre nevű szolgáját és megsebesült Sturm Zsigmond városi polgár. Az elkeseredés egyre nőtt a lőcseieknél; már fegyverek is ropogtak a nagy zsivaj közepette és a helyzet, amelyben Pethe és kísérete volt, egyre válságosabb lett. Petheék a menekülésre gondoltak; az érsek kísérőinek egy részével a háztetőkön, mások más rejtekhelyeken bújtak el és az egyik kanonok az illemhelyen keresett búvóhelyet. 46 ) A felizgatott tömeg Sturm Zsigmond lőcsei polgár megsebesülése folytán a legvégső leszámolásra volt elszánva,, de közbevetette magát a biró és a tanács és nyugalomra intették a polgárokat, akiket csak nagy nehezen tudtak lecsendesíteni. Pethe és kísérete nem érezvén magát életbiztonságban, n\ég aznap eltávozott Lőcséről. 47 ) Másnap vasárnapon újra Lőcsére jött Pethe M. és bezáratta a templomokat és az iskolát azon hiszemben, hogy megpuhítja a polgárságot azzal, hogy betiltja az istentisztelet megtartását. Miután Pethe ezen taktikája sem vezetett célra, erre október hó 11-én újabb tárgyalásokat kezdett. A tárgyalásokat az ő részéről Kramer Jakab postamesteren kívül egy kanonok és még néhány plébános vezette, de már sokkal békülékenyebb hangon. A városi tanács és polgárság azonban hajthatatlan ma« 46 ) Quídam ex Capitularibus cum cives faribundi diversorium publicum efíringere vellent et armata manu Iudicem liberaturi (quem minis, ut saltem monasterium, si non Parochiale templum ipsis permitteret, adigere volebant) concurrerent, vídens Episcopum lapidibus per fenestras peii et tumultum fieri, in latrinám sese abscondidit in eaque tamquam eiusmodi homini competenti, per horas aliquot delituit. Epíscopus vero cum satellitio partim Canales tectorum, partim alia latíbula, prae nimia consternacione quaesívit et petívít. (Codex Chronol. 32b.) Lásd még Hain krónikáját 132—133. 1. és. szepeshelyí káptalan orsz. levéltárban Scrin. H. fasc. 11. u. 7. * 7 ) u. o.
