Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

Az elzálogosított tizenhárom város jegyzőjét pedig azzal fenyegette meg a püspök-prépost, hogy lengyel hatóságánál mint „rebellist"-t fogja őt bejelenteni, mivel Lengyelországban Báthory István király még 1583-ban elrendelte az új naptár be­vezetését. A fraternitás küldöttsége visszatérve, Hortensius B. espe­res és Fabritzius Kristóf illésfalvi lelkész hozzácsatlakozása után, azonnal Lublóra indult, hogy az új naptár elejtését ott kieszközöljék, Lublón is elutasításban volt részük, sőt az al­kapitány még súlyosabb fenyegetésekkel illette őket, ha az új naptárt rögtön be nem vezetik. A fraternitások semmit sem hagytak megkisérletlenül, annyira tartottak attól, hogy az új naptár behozatala majd a kath. szertartásoknak az ev, egyházba való becsempészését is jelenti és azért két követet Thurzó Szaniszlóhoz küldtek interveniálás céljából. Ez a lépés ís hiába­való volt, mert jóllehet Thurzó Szaniszló eltiltotta volt papjait az új naptár bevezetésétől, ezidőszerint semleges álláspontra helyezkedett és nem exponálta magát többé a naptár-ügyben, 17 ) így nem maradt egyéb hátra, mint hogy a fraternitás pap­jai is megbéküljenek lassanként az új helyzettel és áz augusztus hó 5-én Leíbiczre összehívott gyűlésen foglalkozzanak e kérdés­sel annyival is inkább, mivel Leíbiczre hívta össze a szepesi tizenhárom város grófja a városok bíráit is. Ezekkel a Lubló­ról ideküldött alkapitány Grundéi János már megelőzőleg külön tárgyalt és azok most hajlandók is voltak arra, hogy az új nap­tárt városaikban bevezessék. A fraternitás papjai sem tehettek ezek után mást, mint hogy elfogadták a naptárj avítást, de azon feltétel és ünnepélyes óvás mellett, hogy az vallásokra nézve ne legyen sérelmes, különben visszatérnek a régi időszámításhoz, mert a pápa rendelkezéseit ők nem hajlandók figyelemben részesíteni. 18 ) A szepesi prépost, mint a naptárkérdés is mutatja, a ha­ternitásoknál mindig szerepet vitt, jóllehet azok már mind sza­kítottak a kath. vallással. Mindenesetre eredeti helyzet támadt így a kath. valláshoz tántoríthatatlanul ragaszkodó szepesi pré­post és a fraternitások ev. papjai között. A fraternitások to­vábbra is a prépostban látták egyházi főhatóságukat és nem tagadták meg tőle, mint említettük, az eddig neki járó szék­dijat (cathedraticum) sem. 17 ) u. o. 615—616. 1. 18 ) u. o. 617—618. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom