Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
ginam: Bartphae" címmel évszám nélkül jelent meg 119 ) s írója ekkor mosóczi lelkész. Meg akarja védeni jóltevője emlékét Fabricius vádjaitól, de mivel ekkor már ellenfele sem volt életben, be akarja fejezni a vitát s az Exarmatio támadásait egyenként boncolja és cáfolja és kimutatja, hogy az adíaphorák nem ellenkeznek az ev. egyház szellemével. Hiszen maga Ambrosius és Fabricius is cserben hagyják rideg kálvinista álláspontjukat, mivel a késmárki ev. templomban ők is meghagyják a főhajóban levő Krisztus szobrot, továbbá a szárnyasoltárokat, a stallumsort és a síremlékeket. 120 ) Ellenállásra talált 1582-ben Fabri Kristóf illésfalvi ev. pap a lublói várnagy, majd saját hivei részéről is, midőn az illésfalvi templomnak egy, Krisztus szenvedését ábrázoló képét arra az oltárra helyezte át, ahol úrvacsorát osztott. Ezzel az áthelyezett képpel szándékosan befedte sz. Miklós képét, mivel sz. Miklós tiszteletét a szentírás úgysem írta elő. Mihelyt a lublói várnagy tudomást szerzett sz. Miklós képének befedéséről, azonnal elrendelte az eléje helyezett kép eltávolítását és Fabri Kristófot pénzbüntetéssel is sújtotta. Az illésfalvi hívek közül is sokan helyeselték a lublói várnagy intézkedéseit, mivel maguk is még ragaszkodtak az ev. egyház által ledöntött bálványok tiszteletéhez. Hortensius Bálint esperes közbelépésére volt szükség, aki irásbelileg kérte Thurzó Szaniszló és Elek közbenjárását avégből, hogy a meghurcolt illésfalví pap elégtételt nyerjen és a rárótt pénzbírságot elengedjék neki. 121 ) Máriássy Pál említett statútumában 12-frt. bírságot rovott azokra, ak ik a bálványoVásnak hódolnak. 122 ) 119 ) A késmárki ev. lic. könyvt. példánya állott rendelkezésemre.. m ) . . . cur non simul ingens illud Crucifici simulachrum e medio Templi excidit? aut cur reliquit Imagines pietas in tabulis, ímo etiam sculptas in subseliis civium et monumentis Dominorum. („Defensio libertatis christ." c. munkának az Admonítio B. 6.) — A szóban forgó műemlékek leírását lásd „Késmárk sz. kir. város műemlékei" c. Eperjesen 1908-ban megjelent munkám 48—60. lapjain. \ 121 ) • A matr. Moll. 591—594. 1. egész terjedelemben közli Hortensius B.-nak a Thürzókhoz intézett levelét, melyből kitűnik, hogy az 1557-iki bártfai zsinat, mely elrendelte volt egy oltár kivételével az összeseknek becsukását s a zászlók, gyertyák s egyéb adíaphorák elvetését, erősen éreztette hatását a Szepességen is. — Weber S. félreértette a matricula Moll. latin szövegét és tévesen említi, hogy Fabrit Thurzó Eleknél képímádással vádolták. Épen az ellenkezője történt. V. ö. Weber S. „A protest. elv lassú haladása különös tekintettel a Szepességre" c. cikkét (Prot. Szemle 1906. 483. 1.) 122 ) X. §. Iványi Béla i. m. 137. 1.
