Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
vitába elegyedett Horváth Stansith Gergellyel a templomi képek imádása miatt. Fabrícius udvari lelkésze volt Thököly Sebestyénnek, ki, mint ismeretes, Horváth St. G.-nek e tekintetben szintén ellenfele volt. Fabricius vitairatot adott ki 1594ben, melyben megtámadta Horváthot amiatt, hogy ezüst feszületet készíttet temploma számára, a régi szent képeket, melyeket a templomokból eltávolítottak, összegyűjtötte s kieszközölte nem egy helyen, pl. Bártfán, az oltárok nyitvatartását. A szentírás alapján igyekszik meggyőzni ellenfelét Fabricius eljárása helytelenségéről s arról, hogy az ellenkezik az ubiquitás elvével, melyet vall s nem egyéb bálványimádásnak 115 ) Horváth Stansith G. helyett a nagyeőri iskola volt növendéke és segédtanára, Lányi Illés felel a vádiratra, Scutum libertatis Christianae in non Ceremoniarum, nominatim autem Imaginum. Bartphae 1595. címmel. Előadja, hogy jóltevőjét, Horváthot országos ügyek akadályozzák a válaszadásban s mivel Fabrícius szóbeli vitatkozásba nem akart bocsátkozni Horváth Gergelylyel, ki erre többször felszólította, ő utasítja vissza a támadást. Bizonyítja, hogy a képek használata az egyházak tetszésére van bizva és azok nem tekinthetők bálványoknak. 316 ) Fabricius már mint sárospataki lelkész adta meg viszontválaszát a Scutumra; Exarmatio scuti laniani. 1597. 111 ) Ebben ellenfelét Lányit lekicsínyli s a ,,dőreségek"- és tévedések-et, melyek a Scutum-ban találhatók, részletesen cáfolja. Horváth vitatkozási hajlamát igen elítéli s erőszakoskodással vádolja őt. Azt állítja, hogy az evangélikusok ügyének nagy kárt okozott Horváth G. azzal, hogy a templomi képek megtartásáért síkra szállt s ezzel csak a katholikusoknak tett jó szolgálatot. 118 ) Lányi Illés válasza „Defensio libertatis christianae in usu ima114 ) Matr. Moll. 684. 1. 115 ) A munka címe: Modesta et christiana disceptatio de quaestione, an imagines in templis... tolerandae sint. 1594. és v. ö. Ráth Gy. i. m. 52. 1. lie ) Qua quídem non alio collimavi, nisi ut notam turpis idolatriae nobis aspersam eluerem, usumque Imaginum una cum reliquis superstitione carentibus Ceremoniis, liberum Ecclesiae relinqui, ex seriptura evincerem. (Scutum libertatis christ. Praefatio A. IV.) A késmárki ev. liceum könyvtárának példányát használtam. 117 ) Szabó K. a Régi M. Könyvtár II. 271. sz. alatt debreceni nyomda*' terméknek tartja; Ráth Gy. i. m. 54. 1. több valószínűséggel Fabricius mindkét munkáját viszolyi nyomdaterméknek deklarálja. 118 ) Ráth Gy. i. m. részletesen ismerteti a munka tartalmát 53—54. 1.
