Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

mégis ünnepelné a fraternitás papjai közül e kath. ünnepeket, azt két tallér birsággal marasztalják el. 47 ) A XXIV városi fra­ternitás, úgy látszik, Lőcse befolyására átvette az eperjesi zsi­nat (1546) kánonjaiban megállapított ünnepeket. Úgy látszik azonban, hogy a tilalom dacára ragaszkodtak még egyes ünnepek megüléséhez a Szepességen, mert 1619-ben jelentette ki a nemesség, hogy az Űrnap és Szt. Lőrinc nap megünneplését fenn óhajtja tartani, mivel ez által nein sülyed­nek pápista babonába. 48 ) E szerint tehát az evangélikusok a Szepességen nem sok •ünnepnapot töröltek el és főleg Mária és a vértanuk napjaiból megtartották mindazokat, melyek a szentírással igazolhatók; Máriássy Pál 1581-ben Márkusfalván és egyéb birtokán levő egyházközségeiben már jóval radikálisabban járt el, midőn kimondotta, hogy a hétköznapokon való ünnepeket nem keli megülni, hanem ezeknek napján reggel, ha a szentírás meg­emlékezik róluk, csak prédikációt kell hallgatni s utána ki-ki munkára mehet. 40 ) Búcsút sem engedélyezett Máriássy P. 12 frt bírság alatt. 50 ) A vasárnapot azonban teljesen az úrnak kell szentelni és azon hirdesse a lelkész Isten igéit, a hívek pedig hallgassák meg azt és éljenek gyakran az Ürnak vacso­rájával. Aki pedig nem örömest járna az Isten igéire és egy­két esztendeig nem élne az Ürnak vacsorájával, azt intse meg a lelkész és ha az intés nem fog rajta, akkor a bíró tegye kezét kalodába és az egyház vegyen tőle egy font viaszkot. Ha ezzel a büntetéssel sem érnek célt, akkor az úríszék illetékes rá bün­tetést kiszabni. 51 ) A prédikáció előtt és alatt korcsmárosok nem mérhetnek szeszes italt. A bíró vigyáz a falunépre és a részegeket kalodába viszi a korcsmárossal együtt és azonfelül pénzbírságot ró ki rá az egyház javára. Ha a bíró másodszor talál valakit a Vétekben, 1 frtot vegyen rajta, ha pedig valaki ebben a bírónak nem engedne ,,avagy tovább ez vétekbe el menne, tehát a feöldes ur kezébe aggyák". Amely faluban kézi * 7 ) 39. §. * 8 ) Matr. Goltz. 63. 1. ,9 ) Máriássy Pál 1581. máfc, 29-én birtokán levő prédikátorai részérc egész statútumot állított össze az egyházi szertartások mikéntjéről. Ezt a szerfelett értékes magyar nyelvű statútumot közölte egész terjedelmében Iványí Béla dr.: „A márkusfalvi Máriássy család levéltára" c. munkájában (Közi. Szepesm. Lőcse IX. évf. 1917. 135—138. 1.) 50 ) Lásd a statútum X. §-át u. o. 51 ) II. §. u. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom