Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
áefensor ügyészi szerepet töltött be. 23 ) Hosszú időn át állandóan a szepesolaszí lelkész volt a fraternitás védője, tutorja. 24 ) A fraternitásnak jegyzője is volt, bár a matrículába való hivatalos bejegyzéseket mindig az esperes személyesen végezte. A világi elem képviselete a fraternitásban. Az esperesség, vagyis fraternitás első tisztviselői csak az egyházi férfiak sorából kerültek ki, sőt a fraternitás régi 1298-iki és új 1605-iki alapszabályaiból világosan kitűnik, hogy a világiak nem voltak a fraternitásnak tagjai. Természetesen ez mitsem bizonyít a mellett, hogy nálunk a világi elemben nem lett volna meg a preszbíteri rendszer iránt a megfelelő érzék, sőt a világi elem mindjárt az egyház reformálása következtében főleg a városokban vezető szerephez jutott az egyház kormányzatában. A város egész szervezete protestáns jelleget nyert és a városi tisztviselők maga az egész városi lakossággal együtt éber figyelemmel kisérik az egyházi szervezet kialakulását, ha kell statumokkal szabályozták. A városok mint az egyház patrónusai szerepelnek a XXIV szepesi városban és e réven befolyást biztosítanak maguknak az egyházi kormányzatban és közigazgatásban. A papok és tanítók a városoktól kapják fizetésük javarészét, sőt a város ellenőrzi a papok gazdaságát is, amint ezt a meghívó levelek (vocator) egész sorából kiolvashatjuk. 25 ) Ha a fraternitás, azaz esperesség gyűlésein nem is jelent meg a városi elem, de a zsinatokon rendesen már ott találjuk a városok képviselőit. 26 ) Sőt Wagner Márton, az öt sz. kir. város esperesség esperese az 1589-ben a bártfai zsinatra való meghívójában egyenesen óhajtja, hogy a városok, illetőleg gyülekezetek világi képviselőin kívül az iskolamesterek ís résztvegyenek azon. 27 ) A világi elem kivette már a XVI. században a maga szerepét az egyház kormányzatában, sőt tevékenyen részt vett az egyes városokban lefolyt 2£> ) Matr. Moll. 676. 1. — Gabonasáfárra azért volt szükség, mert a frat. sokszor a prépostnak és váruraknak (Lublóvár, Szepesvár) gabonát volt köteles beszolgáltatni. 24 ) u. o. 21. 1. 25 ) Lásd pld, Bogner B. 1582-iki iglói meghívójának 8. és 9. pontját. 28 ) Az 1546-íki eperjesi zsinaton képviselte Lőcse városát Drübler S-., az 1589-ikí bártfai zsinaton meg Schtum Pál. (Libellus actuum synodalíum etc, í. kézírat a M. Nemz. Múzeum kézirattárában.) 27 ) Ráth Gy., Pilcz G. és ellenfelei í. m. 62. 1.
