Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
fán megjelent német nyelvű munkában támadta meg Lámot; Kurtze aber doch gründliche Entdeckung u. Widerlegung etlicher gräulichen calv. Irrtümer, so Seb. Lam Calvinist in Kesmark von dem Abendmal des Herrn Christi in seinem lat. Büchern ausgesprengt u. zu vertheidigen sich noch heutiges Tages untersteht. — Ebben ráfogja Lamra, hogy az Üdvözítőt mindenhatóságától megfosztja s a keresztelésre nézve így kárhozatos tévtanokat hirdet. Horváth G. pedig még ez év novemberében sajtó alá rendezte Lám Antíthesisére írt Responsiója harmadik részét. Az előszóban tudtára adja az olvasónak, hogy Lám mint kitűnt, azért halogatta annyit a szóbeli kollokviumot, mert tudománya nem elégséges ahoz, hogy ellenérvekre rögtön megfeleljen, hiszen minden munkáját előbb külföldi kálvinistákkal nézetí át és javíttatja ki. Azt állítja, hogy Lám a kollokviumon teljes vereséget szenvedett s tanainak cáfolatát még egyszer a közönség elé akarja hozni. Az Antithesist támadja pontrólpontra a 177. lapig. Mielőtt művét nyomatta volna, Horváth odaadta azt átnézés végett Erhard Miklós rektornak. Nemsokára azután betegeskedése mind jobban erőt vett Horváthon, 1597. jan. hó 4-én igazhivő keresztyén módjára meghalt. Még utolsó óráiban is lelkére kötötte kedves embereinek a hit védelmét. Megbízásából, de már csak halála után, adta ki Erhard M. a Responsio III-dik részét Bártfán 1597-ben. Horváth G. halálával azonban nem szűntek meg a hitviták, Grawer A,, ki eközben kassai rektor lett, anélkül, hogy Lám részéről bármilyen kihívás történt volna, — kíméletlen hangon vitairatot bocsátott ki ellene: Bellum Joannis Calvini et Jesu Christi Nazareni Dei et hominis címmel. Művét a kassai városi tanácshoz intézi, mert az az igazi ágostai hitet karolja fel. Lámot a késmárki egyház farkasának nevezi, kinek bűne, hogy a sacramentáríusok vétkes tana a Szepességen még most is hívőkre talál s őt vádolja azzal, hogy az egyházban a béke s összhang nem jöhet létre. Sculteti írt a munkához terjedelmes bevezetést, melyben Calvin s a helvét reformátorok ellen küzd, hat részben, vagyis ,,ütközet"-ben, c3 ) Lám Ambrosius S. 1598-ban „Declaratio circumstantiarum gemini colloquii alterius 5. Dec. Ann. 1595. alterius 29. Jan. An. 83 ) A munka Bártfán jelent meg és részletesen ismertette Ráth Gy. i m. 35—37. 1.
