Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
Horváth vitatkozásí modora a szillogiszmusok halmozása, melyeket ritka könnyűséggel és ügyességgel alkot, azonban épen nem elfogulatlan ellenfelével szemben, kinek vádjait még súlyosabb vádakkal viszonozza." Szemére veti Lámnak, hogy a szóbeli vitatkozástól, melyre ő ismételten meghívta, különféle ürügyek alatt mindig húzódozik, bár az Antitíiesísben felhozott kifogások egyike sem állja meg helyét. 50 ) L. Ambrosius S. nem késett soká a válasszal; 1592-ben megjelent „Defensio orthodoxae doctrinae"* 1 ) stb. Lám azzal kezdi, hogy tiltakozik a kálvinista elnevezés ellen, mellyel Horváth illeti s mely csak arra szolgál, hogy ő ellene gyűlöletet támasszon. Megtámadja azután Horváthot amiatt, hogy Késmárkon aranyozott ezüstképet készített, mely arra van szánva, hogy az istentisztéleten használatba vétessék. 52 ) E tény visszavezeti Ambrosius! a bálványimádás kérdéséhez, amely miatt a küzdelem kettejük között megindult s a Defensio főleg ezzel s az ubiquitás elméletének cáfolatával foglalkozik, de a Responsio főbb pontjaira ís reflektál. A késmárki főoltár becsukását, illetve a felette levő faragott kép eltávolítását, — amit Horváth neki szemére vet — azzal indokolja, hogy a kép emlékeztetett az Apokalypsis kéjhölgyére s különben sem volt semmi tekintetben alkalmas arra, hogy a hívők áhítatát növelje. Mentségére felhozza, hogy eljárását a késmárki várúr ís helyesli. 53 ) Hevesen elítéli Horváthot amiatt, hogy nagyeőri birtokán a bálványokat időnként új ruhával, aranyozott koronákkal stb, látják el s azokat ide-oda hordozzák, ami már nyílt bálványimádásnak tekinthető s nem egyeztethető össze Luther felfogásával. 54 ) Támogatja őt e tekintetno ) u. o. i. h. S1 ) A munka teljes címe: Defensio orthodae doctrinae tum de alíis, quibusdam Christianae religionis capítibus, tum etiam de Persona Christi, totiusque Sacrosanctae Trinitatis una ac individua essentia, corruptelis Gregoríí Horváth Aíiler Stansith, de Gradncz, Domini in Neerer, aliter Strasa etc. opposita a Sebastiano Ambrosio servo Christi in Ecclesia Keisrrarcensi. — Keltezés és hely megnevezés nélkül jelent meg. A bevezetés azonban 1592-ről van keltezve s igy ez évben jelenhetett meg, Ráth Gy, i. m. 25, 1. a viszolyi nyomda termékének tartja. — Én a késmárki ev. líceumi könyvtár példányát használtam. 52 ) u. o. 15. 1. S3 ) u. o. 17. 1, M ) , ,, cum idolae vestiuntur, corollis saepius in anno renovatis ornantur, cum pro abítrio subinde ex alio loco in alíum transferuntur: quod ín pago tuo Neerensi, te partim autore, partim approbatore fieri, líppis, quod dicitur et tonsoribus notum est, (u, o, 21. 1.)
