Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

Antal lőcsei lelkész, híres német theologusok véleményére tá­maszkodva, a Concordia könyvet több tévedéssel, paradox állí­tással és Melanchtonnal szemben méltánytalansággal vádolja s mások is ellene szólnak. A gyűlés tehát elhatározta, hogy meg­maradnak régi hitvallásuk mellett, melyet Ferdinánd és Miksa királyok jóváhagytak s az érsekek (Oláh, Verancsics) ís meg­erősítettek. 5 A gnesiolutheranismusnak másik lelkes képviselője volt Kreutzer György nagyeőri ev. lelkész, 1586-ban német nyel­ven Bártfán kiadta „Warnung vor der Sakramentierer, Zwing­lianer und Calvinisten Lehre" c, 6 ) munkáját, melyben élesen megtámadta a titkos és nyilvános Szentség rajongókat 7 ) s azt állítja, hogy Isten parancsára és belső lelki szükségből kel az igaz hit védelmére. Öt jelt {Merkzeichen) különböztet meg, mely alapján biztosan felismerheti bárki a sakramentáriust. Az öt jel (Merkzeichen) a következő: 1. Hiszi-e, hogy Krisztus egy bizonyos helyen létezik s egyidejűleg másutt nem lehet? 8 ) 2. Mi az, amit az úrvacsorával vesz? 9 ) 3. A hitetlenek és méltatla­nok veszik-e Jézus testét és vérét az úrvacsorában épen úgy, mint a hívők, de üdv helyett kárhozatot nyernek-e a szentség­gel? 10 ) 4. Krisztus szavai, melyekkel az úrvacsorát szerzetté, szószerínt, vagy csak képletes értelemjben veendők-e? 11 ) 5. He­5 ) U, o. 586. és 588. 1. Ugyancsak a fraternitás csütörtökhelyi gyűlésén mindenki a Liber Concordíae ellen nyilatkozott... et in collatione senten­tiarum nullus iuventus est, qui libro applaudere voluisset, sed omnium erat una mens, una voluntas, conservandi avitam Patriae confessíonem et concordiam. (u. o. 589. .1.) » c ) A ritka munka meg van a késmárki ev. líceum könyvtárában, 7 ) ,,zu entdeckung der heimlichen vnd öffentlichen Sacrament Schweriner." Kreutzer Gy. említett munkájában 2. 1. 8 ) ... frage in, ob er der meinung sey, das Christus nach seiner Menschlichen Natur an einem gewissen leiblichen ort im Himmel vm­schrieben vnd vmfangen sey, also, das er nicht könne zugleich mehr denn an einem ort sein realiter, gewisslich vnd wahrhaftig, (u. o.) 9 ) ... was das sey, das Hand und Mund fasset im H. Sacra­ment? (u. o.) lü ) . Ob die Vnglaubigen vnd Vnwirdigen im H. Sacrament so wol als die Wirdigen vnd Glaubigen, den wesentlichen Leib vnd Blut Christi empfangen? Die Wirdigen zu trost vnd heil, die Vnwirdigen zur ver­damnus. (u. o.) , "•) Wie er die klaren vnd verstendlichen Wort Christi da er spricht, Nemet hin vnd esset, Das ist mein Leib. Nemet hin vnd trincket, Das ist

Next

/
Oldalképek
Tartalom