Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
Előszó
1890. (Szepcsm. Tört. Társ. Milleníumí kíadv. IV. k. 1 ) evangélikus részről legkiválóbb alkotás Schotte János: „Kirchliche Nachrichten von den ev. Zipser Gemeinden besonders in den XIII Städten aus echten Urkunden gesammelt" cimü ötkötetes negyedrétü kézirata, amelyhez csatlakozik ugyan a szerzőtől Biographische Nachrichten von den ev, Predigern in der ehemaligen Fraternitaet der XXIV Pfarrherrn in Zips" cimü kétkötetes negyedrétü kézirata. Mindkét kézirat a XIII szepesi városi ág. hitv. ev- egyházmegyei levéltárának (Iglón) legértékesebb kéziratai közül való. A nyomtatásban megjelent ev. egyháztörténelmi monográfiák (mint teszem Tomaschek S. P.: Andenken an die 300jährige Jubelfeier der ev. Gemeinde in der k. Freistadt Leutschau. Leutschau 1844. — Weber S. „Monographie der ev. Gemeinde Blela." Kesmark 1885. — Schreter K. „Kurzgefasste Kirchengeschichte der ev. Gemeinde A, C. Szepesolaszi." Kesmark 1887. sitib., vagy ujabban Szontagh A. „Geschichte der ev. Kirchengemeinde A, C. zu Szepesváralja von 1548—1908." Lőcse 1908. és a több szerzőtől való ,,A lőcsei ág. hitv. ev. egyházközség története. Lőcse 1917." c. mű nem eléggé önállók és nélkülözik a tudományos apparátus críticust. Különösen dilettáns munka a lőcsei ev. egyház történletét tárgyaló legújabb (1917.) megjelent monográfia. E művek közül szubjektív volta mellett értékes anyagot ölel fel Schultz I. kéziratban reánk maradt nagy műve már azon egy oknál fogva is, mivel tömérdek oklevélpublikaciót hozEredeti levéltári kutatásaim célja épen az volt, hogy állításaimat mindenkor forrásaim pontos megnevezésével igazolhassam. 'Munkám azért szigorú tudományos apparátus criticussal készült, hogy igy módjában legyen bárkinek a munka tárgyilagosságát ellenőrizni ott, ahol a kor lelki világába való mélyedésem következtéiben előadásom talán elevenebbnek és színesebbnek tűnhetnék fel. Hiszen absolut tárgyilagosságot egyetlen történelmi munkában sem találunk és a történelem elméletével foglalkozó tudósok (Bernheim E., Lehrbuch der hist. Methode. 6. Auflage 1908. 697. 1. és ugyancsak tőle, Einleitung ín die Geschichtswissenschaft. 1912. Berlin. 138—141. 1.; Rickerf H., Die Grenzen der 1 ) E munka adatgyűjtési jellegét és tárgyilagosságának teljes hiányát kiemelte megjelenésekor a Századok 1900. évf. 934.—939. 1.
