Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 11. A francia háborúk és a szent szövetség

— 46 — megnyugtassa. A jót, amit II. József tett, nem akarta megsemmisíteni, hanem rendeletek helyett törvényesen akarta megvalósítani. Az volt az első dolga, hogy összehívta az országgyűlést. Itt sok jó törvényt hoztak. Legfontosabb volt az, mely kimondta, hogy Magyarország független és szabad ország, tehát nem szabad az osztrák tartományok módjára igazgatni. A protestánsok törvényesen megkapták azt, amire régi törvények alapján is joguk volt, a vallásszabadságot. Az országgyűlésen épen a katholikusok szólaltak fel a protestánsok mellett. Kitűnt, hogy vége a régi vallási gyűlölködésnek, s katholikus és protestáns magyarok, mint a közös haza fiai, testvéreknek tekintik egymást. Nagyon jó volt, hogy II. Lipót bölcs uralkodása alatt az egész nemzet egynek érezte magát és az uralkodóházhoz teljes szívvel ragaszkodott. Olyan nehéz idők következtek, amikor csak király és nemzet összetartása védhette meg az országot. Megkezdődtek a francia háborúk. 11. A francia háborúk és a szent szövetség. A francia forradalom. Franciaországban bátor és lelkes emberek kimondták és megírták, hogy az ottani közállapotok se az igazsággal, se a célszerűséggel nem egyeznek meg. Nem helyes, hogy az országban minden jog a katholikusoké, a protestánsokat pedig elnyomják. A polgárok között vallásra való tekintet nélkül jogegyenlőség legyen. Nem helyes, hogy a király önkényesen uralkodik: bírói ítélet nélkül börtönbe veti az embereket. Az államban szabadság legyen. Nem helyes, hogy a nemesek elnyomják, zsarolják a népet. Az