Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 9. A török uralom megszűnése és a szabadságharcok

— 34 — ezt a háborút. Az erdélyiek tehát kénytelenek voltak a fejedelemségről letenni. De ő újra visszafoglalta azt. Legyőzte a török, s ő megsebesült és meghalt. Zűrzavaros idők következtek ezután Erdélyre. Egymásután több fejedelem versengett a hatalomért, mig végre a gyenge I. Apafi Mihály lett a fejedelem. Ezalatt Erdélyt a törökök ismételten elpusztították és Nagy-Váradot elfoglalták. I. Lipót király pedig Szatmár vármegyét foglalta el Erdélytől. A megfogyatkozott, elszegényedett Erdély nem lehetett többé Magyarország védője. Az 1663—64-iki török háború. A töröknek és 1. Lipót királynak Erdélyben való versengéséből keletkezett az 1663/64-iki háború Ebben kitűnt a magyar hadak vezére, a derék Zrínyi Miklós, a költő, a szigetvári hős ivadéka. A háborúban a törökök nagy vidéket elpusztítottak, de végre is a szentgotthárdi vesztett csata után kénytelenek voltak békét kérni. Elkeseredve látták a magyarok, hogy a törökök vesztett csatájuk után is olyan feltételekkel köthettek békét, mint ha ők győztek volna. Nagy területet, NagyVárad és Érsekújvár vidékét megtartották. Nem is lehet ennek a békének más magyarázata, mint az, hogy I. Lipót háborúra készült nagy ellensége, XIV. Lajos francia király ellen, tehát minden áron békülnie kellett a törökkel. XIV. Lajos ugyanis világhatalomra törekedett,

t s ellene Lipótnak, mint német császárnak, folytonosan készen kellett állania a rajnamenti határ védelmére. Másrészt a török titkos pontban megígérte, hogy a magyarokat nem segíti, ha ezek felkelnének I. Lipót ellen. Wesselényi-féle szövetkezés. A magyar nemzet elkeseredve úgy gondolkodott, hogy I. Lipót nemcsak nem tudja, de nem is akarja az országot a török uralom