Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 8. A török háborúk és a vallásháborúk

— 32 — Ez megerősítette a bécsi és nikolsburgi békét, de még jobban védte a protestánsok jogait. Határozottan kimondta, hogy a jobbágyoknak is van szabad vallásgyakorlatuk. Elrendelte egyúttal, hogy a templomokat, iskolákat nem szabad a protestánsoktól elvenni. Műveltség. A törökkel s a némettel való örökös harcok idejében a magyar nemzet fáradhatatlanul dolgozott műveltsége érdekében. Iskolákat alapítottak, az írók munkáikkal gazdagították a nemzeti irodalmat. A katholikusok szellemi életének Pázmány Péter volt a vezetője. Ez alapította a nagyszombati főiskolát s a bécsi magyar papnevelő intézetet. Irodalmi művei­vel fejlesztette a magyar irodalmat. Kár, hogy az ő idejében a vallási gyűlölködés mindig erősebb lett. A protestánsoknak is voltak kiváló szellemi vezé­reik. Nevezetesek : Alvinci Péter, az ékesen szóló kassai református pap és Szenei Molnár Albert, a nagy író, aki zsoltárokat, egyházi énekeket írt a reformátusok részére. Az evangélikusok vezére Thurzó György nádor volt. Ez a zsolnai zsinaton, 1610-ben, egyházát kerületekbe szervezte s így erőssé tette az üldözések ellen. A protes­táns iskolák virágzásnak indultak. Az evangélikusok leg­híresebb iskolái voltak: Sopronban, Pozsonyban, Eperje­sen, Brassóban. A reformátusok leghíresebb kollégiuma, főbb iskolája a gyulafehérvári volt. Ezt Bethlen Gábor alapította: utóbb Nagyenyedre helyezték át. I. Rákóczi György alatt virágzásnak indult a sárospataki kollégium. Nagy és híres református főiskola volt a debreczeni is. Az unitáriusoknak Kolozsvárott volt nevezetes kollégiumuk. Gazdasági élet. Az örökös háborúk folytán a nép megfogyatkozott, s nem volt elég munkáskéz a föld megmunkálására. így hát mindinkább áttértek a keve­sebb munkást kívánó pásztoréletre. Legfőbb jövedelmű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom