Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 8. A török háborúk és a vallásháborúk

féllel kötött békét. Már ekkor arra is lehetett volna gondolni, hogy a törököt egész Magyarországból kiűz­zék. De a királyok annyira elnyomták a magyar sza­badságot és a protestánsokat, hogy a magyar nemzet nem fordíthatta erejét a török ellen. Szabadságát kellett védenie a zsarnok bécsi kormány ellen. Bocskai István. Rudolf király nem tartotta meg az alkotmányt, zsarnok módjára uralkodott. Ártat­lan embereket, mint a de­rék Illésházy Istvánt, va­gyonától megfosztott, s ez a börtön, vagy a halál elöl kibujdosással mene­kült meg. Az országgyűlés törvénycikkeihez önkénye­sen egy törvénycikket csa­tolt. Pedig ehhez nincs joga a királynak. 0 maga nem hozhat törvényt, csak szentesíti, vagy elveti az országgyűlésből elébe ter­jesztett törvényeket. Erdélyt kegyetlenül zsarolta Rudolf vezére, Básta György, aki itt kor­mányzó volt, Báthory Zsigmondnak, az ingatag lelkű fejedelemnek lemondása óta. Kassa vidékén Belgio­joso (Beldzsojozo) volt a vezér. Ez a tisztára evan­gélikus polgárságtól elvette a régi szép templomot s a katholikusoknak adta. A protestánsokat másutt is üldözték. A vallási üldözésnek a jezsuita szerze­tesek voltak a fő intézői. Ezt a szerzetet Loyola Bocskai István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom