Podmaniczky Pál: A keresztyén istentisztelet lényege valláspsychologiai és dogmatikai alapon kifejtve. Pozsony [1916.]

r 5 Erre az új kultuszra nézve nem lehet irányadó Jézus személyes kultusza. Jézus viszonya az Atyához annyira sajátos, hogy a, mi kultuszunk semmikép sem lehet az ő kultuszának mása. Ő a Krisztus,

1 az egyedülvaló

2 és örökkévaló

3 Fiú. Közte és az Atya között nincs meg a bűn feszültsége.

4 r Nála nem kell a hitnek megszűntetnie ezt a feszültséget.

5 0 és az Atya egy.

6 Jézus kultusza és a mi kultuszunk tehát nem azonosítható, mivel más az ő viszonya Istenhez, más a mienk. Az új kultusz meghatározásánál abból kell kiindulnunk, hogy az új kultusz Jézus, a Krisztus által megy végbe.

7 Alanya tehát az a gyülekezet, a mely a Krisztus köré csoportosul. Az új kultusz alakulatát már most az szabja meg, hogy Jézus mikép létesíti és mikép tartja fenn gyülekezetével az érintkezést. S e 'tekintetben élesen és félreismerhetetlenül kidomborodik Jézus munkásságából az a tény, hogy számára az ige az, a mivel gyülekezetét megteremti és fenntartja.

8 A mikor megszólal ajkán az ige, beteljesül a proféczia. Hogy csakugyan ő az eljövendő, a Krisztus, annak az evangelium hirdetése a bizonysága. Magvető s a mag, a mit vet, az ige. Az ige az Atya ismeretét adja. Az ige megtisztít. Az ige megszentel.

0 Tanítványainak is csak az igét adja hivatásuk teljesítésének eszközeképen. Az az ige is köt és old, a mit ők szólanak.

1

0 Jézus tehát nem intellektualista, a mikor az igében látja a maga és tanítványai munkálkodásának eszközét. Az ige szerinte élő hatalom, mivel Istennek vele egybeforrott akarata szól általa. Hogy ezt megérthessük, közelebbről szemügyre kell vennünk az ige tartalmát. Az ige — mindenek előtt ezt látjuk — megtérésre, bűnmegistnerésre és bűnbánatra hívó szózat, mert hiszen a Krisztus csak a megtértekből alakíthatja 1 Máté 11, 2—6 » 16, ,

3—

n; stb. 2 Máté 11, 2

7; Ján. 3, n, 1

8;.5 ,

2

3; 17 (v. ö. Máté 6, 9—

1

3). Figyelemreméltó e tekintetben is, hogy a kultusz motívumait nem vonatkoztatja magára; épen úgy nem a szolgáét (Ján. 8, 3

5). L. még Máté 5, ,, és Ján. 8, 3i—

5

9. " 3 Máté 22,

4

14

C. Ján. 3,

1

3 (1. Zahn i. m. 196) 3

117,

5> 2

4; 8,

5

8 (v. ö.' Ján. 1,

1

3f4 s erre nézve Zahn i. m. 72, továbbá Máté 1, ,

8—

2

5, Luk. 1 , 2

6—

3

8). 4 Ján. 8, 4

6; Máté 21, 2

8—

3

1 és Luk. 15. 1

2—

3

2: egyik fiúval sem azonosítja magát. L. az ezzel szorosan összefüggő következő jegyzetet. 5 Jánosnál a legkülönfélébb meghatározásokat találjuk Jézusnak az Atyához való viszonyára nézve, de a hit seholsem szerepel: Ján. 3, 6, 4

6; 8, 26)3

8, 4

0; i5, t

8; 14, 3

1; 15, 1

0, 1

5; 17, 2

5. ß Ján. 10, 3

0. 17, 1J( 2

í, 2

3. 7 Máté 18, 1

92

0; Ján. 16, 3

32

4. v 8 Ebben benne foglaltatik az ótestamentom igéje is. Jézus igéjének szoros a kapcsolata az ótestamentommal: Máté 4, 4, ,, 1

0; 5, 1

7—,

9; 12, 3; io—13) 4; 21, 1

3, 1

6, 4

2; 22, 4

1—

4

6; 24; 26, 3

1, 5

4, 5

6, 6

4: Luk. 16, 2

9; 22, 3

7; 24, st, 44—

46Î Ján. 13. 1

8; 15, 2

6; 17. 1

2: bár másrészt teljesen szabad volt álláspontja az ótestamentommal és a reá támaszkodó kegyességgel szemben : Máté 12. 8, í

2; 15, ,-jo; 17, 2

6; 19, 8; továbbá Máté 5, 2

1, 2„ 3

3, 3

8, 4

3; 6, i-s, 1

6—

)

8; 23, 8—,

0; mely utóbbi helyekre nézve 1. Schlatter i. m. i. 204. o. 1

1 Luk. 4, 2

); Máté 11, 5; 13, 1

9, 3

7; Ján. 17, 68; 15, 3; 17, Schlatter i. m. I. 92. « Máté 10, 16, 1

9; 18, 1

8; 28, 1

9.