Podmaniczky Pál: A keresztyén istentisztelet lényege valláspsychologiai és dogmatikai alapon kifejtve. Pozsony [1916.]
29 személyére való vonatkoztatásban nyeri el'. Hasonlóképen az úrvacsora is a teljes kegyelmet tárja az oltárhoz járulók elé. Mivel Jézus valóságos teste és vére adatik ott nekünk, a legteljesebb megbizonyosodás lehetséges a felől, hogy Jézus teste csakugyan megtöretett, vére csakugyan kiontatott érettünk s így a legteljesebb közösségbe juthatunk vele, a mikor testét esszük, vérét isszuk 2. A Krisztusban lett kegyelmet felajánló igehirdetésen belül azonban két, egymással bizonyos tekintetben ellentétes s egymást mégis kiegészítő áramlat különböztethető és különböztetendő meg: a törvény és az evangelium 3. A törvény a megváltás után való vágyat mélyíti: sátán akaratával egyesítettük akaratunkat, azért kárhozatra vagyunk ítélve; ne a bűn teremtette helyzet, hanem Istennel való meghasonlottságunk legyen megváltás után való vágyunk rugója; csak ha megigazíttatunk, váltathatunk meg; a bűn teljesen tehetetlenné tett bennünket: megváltás után való vágyunk kielégítésében semmiben sem működhetünk közre 4. Ezzel a mélyített váltságvágygyal az evangelium a megváltás után való vágy teljes kielégülésének lehetőségét állítja szembe. A Krisztusban kész a bennünket eleve kiválasztott megigazító^ megváltó, újjászülő és megszentelő kegyelem. Ez a kegyelem megszűntetheti istenellenességünket minden következményével együtt. Az Istennel való egység a Krisztus által lehetséges 5. Objective, az igehirdetés szerint tehát csakugyan ez lenne a ker. kultusz lényege, a mit feltételesen már megállapítottunk. A felajánlott kegyelem hatásának vizsgálata fogja azonban csak végérvényesen eldönteni, hogy ezt állapíthatjuk-e meg, mint a ker. kultusz lényegét, vagyis, hogy az Istennel való újraegyesülés lehetőségének az igehirdetés által a gyülekezet elé állított objectiv igazsága subjectiv igazsággá válik-e a kultusz résztvevőiben. A kegyelemnek a kegyelmet elfogadó embert döntően meghatározó hatása a hit 0. A mikor a Krisztusban lett kegyelmet hirdető ige a törvény mélyítette váltságvággyal találkozik s a 1 L. Agende für die Ev.-luth. Kirche in Preussen. II. l.-o. 2 Löhe: Epistelpostille. I. 221.-0., u.a. Beicht- und Kommunionbuch. 154-, 183 .-0. 3 L. C. F. Walther: Die rechte Unterscheidung von Gesetz und Evangelium. 1. o. Thesis I.—III. 4 Hofacker i. m. 265.-0., 89.-0. 6 Hofacker i. m. 873.-0. 6 A következő fejtegetések majdnem teljesen töretlen utakon járnak. A ker. hitélet sajátos tényeit még csak elvétve vette bonczkés alá a valláspsychologia. Kivételnek tekinthető még az olyan kísérlet, mint Maiernek a ker. embernek Jézushoz való viszonyát elemző kísérlete. Psychologie d. emotionalen Denkens. 543. o. Vorbrodt is csak a kísérleteknél jár még. James Jézus személyéről és a keresztyénnek hozzá való viszonyáról érdemlegesen sehol sem szól. Schlatter, az empirista theologus természetesen a következőkben is jó vezetőnek bizonyul számunkra.
