Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

III. Fejezet

- 73 — veszik. Ezt láthatjuk pl. abból is, hogy Pálnál és Jánosnál is Isten mint Jézus atyja szerepel. Már a synoptikusoknál sem foglalja magát Jézus soha össze az emberekkel, vagy tanítvá­nyaival Istenhez való viszonyában, hiszen a Miatyánkot Jézus nem maga mondta el, hanem csak tanítványait tanította meg rá. Egyébként pedig vagy tanítványainak atyjáról (Mt. 5io, 45, *a. 61, 9, 14, 26, 32. 7u. I814. 23g.), vagy saját atyjáról szól (Mt. 7n. IO32. k. 1250. 15x3. 16i7. 18ÍO, 19, 35.). Szóval, már a synoptikusoknál is észlelhető, hogy „Jézus éles határt von maga és tanítványai közt, mikor a szokásos zsidó »mennyei Atyánk«-ot maga szánt­szándékkal kerüli, tanítványainak azonban előírja", úgy, hogy „nemcsak a későbbiek tisztelete tulajdonított neki különös, má­sokra át nem ruházható viszonyt az Istenhez" (Dalman Worte Jesu 156. 1.). Pálnál Krisztusnak Istenhez való ezen sajátos viszonya úgy nyer kifejezést, hogy Istent a mi Urunk Jézus Krisztus atyjának nevezi E mellett azonban Isten nála csak egyszerűen mint a keresztyének atyja, vagy mint az Isten és atya (Oal. 1 4. 1. Cor. 1524.), sőt csak mint Isten atya (Qal. li, 3. 1. Cor. 8e. Rom. 6 4.) is szerepel. (L. fent 15.1. is.) János evangé­liomában ez a tényállás annyiban változik, hogy itt Isten már csak absolute mint az atya, vagy Jézus szájában mint „az én atyám" szerepel. A szempontnak csekély változására vall, hogy Pálnál Krisztus Istennek saját fia (Rom. 832.), mig Jánosnál Isten Jézusnak saját atyja (5is.). Kérdés, vájjon lehet-e ebből már Holtzmannal azt következtetni, hogy a páli Isten fia közép­helyet foglal el a népszerű synoptikus és a jánosi felfogás közt (i. m. 433. 1)? De ha ezen következtetést a fenti tényállás alap­ján tán mindenki nem is hajlandó elfogadni, legalább azon tény már erre az eredményre vezethet bennünket, hogy addig, mig Pál apostolnál Krisztus mint Isten saját és elsőszülött fia szere­pel, János evangéliomában már a sokkal többet kifejező „Isten egyszülött fia" lesz belőle. Sőt hogy Jézusnak Istenhez való sajátos, őt a többi embertől megkülönböztető viszonyát még élesebben kifejezze, mint az Pál apostolnál már megtörtént, a többi embert — ha Istenhez tér — nem nevezi viol fooù-nak, mint Pál, hanem réxva &sov-nak. Kétségtelen, hogy János evan­gélioma ezáltal még határozottabban kifejezi azt, hogy Krisztus a többi embertől lényegileg különbözik és még közelebb hozza őt Istenhez, mint az már Pálnál történt. Az eddigiek szerint úgy Pál, mint János Krisztus isteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom