Szelényi Ödön: A protestáns pedagógia eszméje. Eperjes 1908.

ben él ; a szocziális paedagogia pedig, mely csak szocziális lényt ismer el, elhanyagolja: az egyéniség jogait. Ezt teszi a katholikus paedagogia is, midőn elsősorban az egyház vallási közösségének neveli a növendéket. 1 A protestantizmus az individualizmus és szocziálizmus elvét a leg­szebb harmóniává egyesíti. Miután egyik főelvünk a személyiség jogának a követelése, a protestáns paedagogia mindig kiváló gondot fog fordítani az egyéni nevelésre, az egyéni vonások tiszteletben tartására. De másfelől a protestáns paedagogia — szem előtt tartva a Jézustól hirdetett tevékeny emberszeretetet, mely nem kivonja, hanem belekényszeríti az egyest a közös­ségi életbe, — kellőképp kidomborítja a társadalmi nevelés fontosságát is. Vezérlő elve szerint nem az életen túl, hanem a földi életben teljesítendők a vallástól követelt erkölcsös cselekedetek. Hiszen éppen az volt Luther­nek egyik elévülhetetlen érdeme, hogy az életre utalta az embereket s az egyházi közösség mellett az államnak, hazának, nemzetnek és társadalom­nak is teljes létjogot biztosított és ezzel minden profán, világi foglalkozást megszentelt a mindent abszorbeálni akaró római theokrácziával szemben. A prot. 2 paedagogiának ezen általános jellemzés után csak egy czélt tűzhetünk ki, és ez nem lehet más, mint olyan erkölcsi személyiség neve­lése, a ki a való életben, a nemzeti munkában meg tudja állani a helyét, a ki az élet fáradalmait és nehéz munkáját az isteni gondviselésbe vetett erős bizodalommal teljesíteni képes, és a ki biztosan tájékozódni tud az élet bonyolult viszonyai között. Mi tehát nem nevelünk csak az egyháznak engedelmes szolgákat, hanem elsősorban hű fiakat a hazának, derék hon­polgárokat az államnak, szorgalmas munkásokat a társadalomnak: szóval egész emberekké neveljük a ránk bízott ifjakat. Az életnek nevelünk (tehát nem taníthatunk semmi olyat, a mi az élettapasztalattal és tudománynyal homlok­egyenest ellenkezik), azért nevelésünk egyik főjellemvonása az, hogy világi. Hogyan érhetjük el ezt a czélt ? Az egyetlen feltétel, az, hogy vala­mennyi tanárt, 3 valamennyi iskolát hassa át a — csak elnagyolt tervrajzban bemutatott — prot. világnézet, a prot. iskolaügy egységének és a közös czélra való törekvésnek tudata. Ez lesz az a légkör, melyben ifjúságunk nevelkedni fog. Az a világnézet azonban, melynek alapján minden iskola és minden nevelő áll, éppenséggel nem dogmatikus, hanem mindenkinél bizonyos egyéni színezetet nyerhet, a protestáns gondolkodásmódnak megfelelőleg. 1 V. ö. Die nachwachsende Generation zu Christen machen ist nach kath. Auffassung gleichbedeutend mit : sie der Kirche einzugliedern . . . die christliche Gemeinschaft und die von ihr vertretene »gute Sache" ist das Hauptaugenmerk. (O. Willmann : Kath. Paedagogik in Rein's Handbuch.) '' Nein véletlenből, hanem szántszándékkal, tudatosan beszélek itt folyton protestáns paedagógiáról, mert a paedagogiai alapfelfogást illetőleg nincsen és nem is lehet különb­ség az evangélikus, református és unitárius testvéregyházak között; világnézetük ugyanaz, nem a hitelvek, hanem csak a hittételekre nézve van különbség közöttük. 3 Szépen mondja Schneller István : Az lesz a szerencsés nevelő, a ki egy egységes világnézet alapján okoskodik, a ki az egész elméletet személyi erővé emelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom