Prónay Dezső – Stromp László: Magyar evangélikus egyháztörténeti emlékek a tótprónai és blatniczai Prónay nemzetség acsai levéltárából és könyvtárából (Budapest, 1905)

XIV. Prónay Gábor egyháztörténeti érdekű levelezéséből (1734—1755.)

sajnályuk, hogy Uri hazánál nem tisztelhettük Uri sze­mélyit az Urnák; és Egri Püspök Urunk eö Excellentiája két rendbeli ujjontan kiadott parancsolatját oretenus nem declarálhattuk, mivel szükségesnek Ítéltük lenni és ebben is Uri opinióját kivántuk volna az Urnák venni, mivel maga is Egri Püspök eő Excellentiája jó emléke­zetett tett előttünk az Ur jó tanácsadásárul és mellettünk tett fáradozásárul, továbra is az Úrhoz mint igaz keresz­tény lelkiismerettűhöz igazított bennünket; miben hagyott ő Excellentiája bennünket bőven ki beszéllettük az Asz­szónnak és az Ur Fijaknák, de mind azonáltal az Urnák is ily rövid declaratiót teszünk, Pesten az Úrtól az midőn elváltunk, akkor parancsolatott adott a Plebánusnak és magunk hoztuk el ugyan magunk adtuk az kéziben, hogy tovább egy pénzt se végyen, mivel az 82 magyari forin­tokat rajtunk megvette, azzal contentáltassék 's menjek békességgel dolgára; akkori parancsolattyára eő Excellen­tiájának desistált, de tittkon, az mint már most kérik is rajtunk, az Templomra hattá, mint nem magájét, két rendbeli halottainkat is csak úgy temettette mint az bar­mokat, se nem énekeltek sem semmi egyebet az Cáp­lánnya nem tsinált, hanem! vegyétek fel és kövessetek engemet, minden Kálvenyistának és Luteránusnak illyen temetése légyen, ha csak ki nem tér az eretnek hitből az Pápista hitre, és az halálnál keservesebben esett az mint az temetőnkben eretnekezett fülünk hallatára, ily szókkal bennünket! jertek keresztény hallgatóim mondgyunk el ezekért az Eretnekekért és az ő lelkekért egy Ave marját és egy Paternostert; most újonnan Ersebet nap előtt való héten ugyan egy Instantiával bementünk Egerben eő Excellentiájához, minden rajtunk történt illetlenségeket mind az Instancziánkban, mind pedig különösen velünk való beszélgetésében oretenus declaraltunk is Fülünk hal­latára megparancsolta az Sz. Szék Cancelláriussának, hogy írja meg voltaképen az Uj Plebánusnak, senki tovább ne Magyar evang. egyháztört. emlékek. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom