Prónay Dezső – Stromp László: Magyar evangélikus egyháztörténeti emlékek a tótprónai és blatniczai Prónay nemzetség acsai levéltárából és könyvtárából (Budapest, 1905)

XIV. Prónay Gábor egyháztörténeti érdekű levelezéséből (1734—1755.)

otiosum agere vidistis, dum et domi meae fuissem, hic vero non tantum dies, sed et noctes magna in parte lectioni et scriptioni, meditationi et variis laboribus impendo. Vos quoque intelligere et menti imprimere oportet: quod Dii laboribus omnia vendant. Et qui in tenera aetate labori non asuescunt, quod ubi adoleverint, ignavi filmt. Istud Hungarice redatis.Caram matrem, fratres et sorores salutate. Praeceptori parete, et quia ad bonum vos ducit, diligite: ne querelam audiam, dum vos invisam. Gabriel et Josephus aeque sint diligentes, ut postquam Jaurinum transiveritis, laudem et non contumeliam consequamini. Valete. Pestini die 28. Januarii 1746. G. P. mp. 38. Torkos József — Prónay Gáborhoz. (Győr, 1746 jan. 31.) — örömmel fogadja házához Prónay fiait, kiknek atyailag fogja gondjukat viselni. Még más két fiú elhelyezéséről is ír — s végül jelenti Tóth-Sipkovics János dunántúli püspök halálát. — „IM MAN VEL* & cum eo ad auspicia coepti huiusce anni omnigenam prosperitatem felicitatem! Spectabilis, Perillustris atque consultissime Dne, Dne & Fautor submissa animi religione observande, colende. Beneficio Perill. Dni Zmeskall datam ad me epistolam, quem perhumaniter conceperas, TVAM rite & in tempore accepi, nec, crede mihi, aliter eius lectione deleetatus sum, atque soleo tum, quando virorum & meritis & conditione illustrium litteris mihi, qui alias nihil tale mereor, demulceri contingit. Beáta ootp II VTJ quam natura,