Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 25.§. Az istentisztelet berendezése

előszava, a melyben Gel ei Katona István panaszkodik, hogy a Breviáriumok, Officiumok, Rosariumok, Marialék, Missalék telve vannak elforgatott zsoltárokkal. „Mi a szent Próféták Soltári mellett az Isten beszédéből, az szent írásból formáltatott, és a közönséges hitnek ágazatihoz alkalmaztatott hymnusokat, lelki dicséreteket éneklyük szivünk­ből az Urnák, az minnen nyelvünkön, egymásnak tanúságára és intettetésére, az Istennek az ő velünk való jó téteményiért való hálaadásra. Az mellyeket noha a mi boldog eleink, az Pápistaságból való kijövetelük után, az mintegy elsőben ollyan hirtelenséggel, az Evangéliumi vallásnak szelidségéhez képest, az Reformationak első üszögében, lehetett, az Deákból Magyarra elég illendőképpen fordítottanak, de osztán egygyik exemplárból másokban való sokszori által s meg által irattatások miatt közéjök sok tapasztalható és elszenyvedhetetlen fogyatkozások ögyeledtenek, az exemplárok is egymással sokban nem egyez­tenek, mert az énekek egyben sokkal többek, s külömbek vol­tanak, mint másban " Ez adott okot az Öreg Graduál kiadására 1636-ban. „Az Lamentatiókat, avagy az Jeremias siralmit (mellyeket én nem tudom mi okon vötték volt fel az mi eleink, hogy az Nagy Héten énekellyék) az Passiót, avagy az mi meg váltó Urunk Jesus Christusnak értünk való kínszenvedésinek históriá­ját, az szent Máté szerént, egy Húsvéti ücinepre én corrigáltam vala meg, osztan csak abban maradának. Sok rút vétségeket hánytam belőlök ki, mind az írásnak módjára s mind a matériára, avagy historiara nézve, mert szent Mátlie szerént volt ugyan az titulussá az Passiónak, de sok volt közzé elegyíttetve az több Evangélistákból is, ugy hogy sem egygyik, sem másik szerint nem volt igazán, hanem egészen le kelletett írnom igéről igére a szent Máthéból, s ugy kellett ujjonnan meg szólál­tatnom .... Az Prosakat, Antiphonakat, Te Deumot, Litániát és több kotás caeremoniakat is nem bántotta, 1 hanem csak az előtti állapattyokban hagyta, maga bizony azokat is megolvasni igen szükséges lött volna . . . 1 Keserűi Dajka János az Öreg Graduál másik rendezője, a ki maga is ügyes verselő volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom