Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 36. §. Az egyházi beszéd és katekhizáczió magyar nyelvű forrásai

9. Huszár Dávid : A keresztyen Hitről Való Tudomannac Rövid Kerdesekben foglaltatott Sommája. Pápa, 1577. Keszthelyi Festetics-kvtár. 10. Bornemisza Péter: Négy könyvetske. Sempte, 1577. M. T. Akad. 11. Félegyházi Tamás : Az Keresztiem igaz hitnek részéiről való tanitas, kerdesekkel és feleltekkel, ellenvetesekkel es azoknak megfeitesivel. Debreczen, 1579. Összesen 5 kiadást ért. 1580. 1583. 1588. 1601. M. T. Akad. 12. Beythe István: Köröztyeni Tudomannak reuid Summaya. Német-Ujvár, 1582. M.-vásárhelyi. réf. coll. 13. Erasmus Rotterdamus : Civilitas Morum Erasmi ... Az erkölcznec tiztesseges (emberseges) volta, kire tanit Erasmus, mey röuid kerdisehre ozlattatot, es megöregbittetet Reinhardus Hadamarius altal Excudebat Joannes Czaktornyaj. Debreczen, 1591. Kézsmárki, ev. liez, kvtár. 14. Pathai István: Az sacramentomokról in genere. H. n. 1592. M. N. M. 15. Vízaknai Gergely: Az Keresztyeni Tudomannak eg nehany fő Articulasirol való könyveczke. Sicz, 1593. S.-pataki réf. coll. 16. Siderius János : Kisded gyermekeknek való catechismus, azaz a keresztyéni hitnek fő agazatiról rövid kérdések és feleletek által való tanítás. H. n. 1597. Ismeretlen. 17. Dévai Mátyás: At tiz parancsolatnac, ah hit agazatinac, am mi atyánknac AEs ah hit petsaetinec röviden való magyarázattja. Krakkó, év nélkül. Erd. Múz. 36. §. Az egyházi beszéd és katekhizáczió magyar nyelvű forrásai. Mint mindennek, a ki vagy a mi élni akar, a szónoknak és tanítónak is táplálkoznia kell. még pedig nemcsak testi, hanem lelki eledellel is. Ezért az első zsinatok mindjárt elrendelik a Szentírás olvasását, hogy a lelkész ezzel gazdagítsa lelkét és tudjon mindig készen lenni mások lelkiszükségének