Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - A képek magyarázata

Mindszenti harang. 188. oldal. 1881-ben találták Mindszenten Csongrádmegyében. A középkor jellegzetes emléke. Közelebbi meghatározása sem a hely, sem az időre vonatkozólag nincsen. (L. Arcli. Ért. u. f. XI. k. 167. old.). A bögözi (Udvarhelymegye) ev. ref. templom nyugoti falának felső képsora, szent László legendájának kezdete. 197. oldal. A fehér lovon ülő király fogadást tesz. A leeresztett hídon Nagyváradról a püspökkel egy sereg nő jön, a királyra áldást kérnek. Meszelés alkalmával találták e festményeket, a melyek a székely templomokból ritkán hiányoztak. (L. Arch. Ért. u. f. XVIII. k. 391. old.). A magyar-dályai ev. ref. templom falfestményeiben előforduló virágok a XVI. századból. 231. oldal. (L. Arch. Ért. u. f. VIII. k. 51. old.). A menyöi keresztelő kút. 234. oldal. Firenzei János magyarországi műve, Szilágymegyében. A csúcsíves templomban Menyön több vörösmárványból való renaissance emlék maradt fenn. Igy e keresztelő kút is, a mely a nagyváradi Ipolyi múzeumnak ajándékoztatott. (L. Arch. Ért. u. f. XIII. k. 250. old.). A mezÖ-telegdi ev. ref. templom falképe. 265. oldal. A templom déli és keleti falán a régi román templomból maradt falképek vannak. A pokol torkában Luczifer várja a széttépendő zsákmányt. Az elkárhozottakat két vigyorgó ördög lánczczal összefogva húzza. Hátuk mögött Gábor arkangyal van vasba öltözve. (L. Arch. Ért. u. f. XII. K. 386. old.). vámosi puszta-templom, Somogymegyében, egy fensikon, Vámos község határában állott. 275. oldal. Belső hossza 14-20 m., szélessége 5 m. A sanctuaríumot diadalív különítette el, szélessége 4'50 m. volt. A XIV. századból való. (L. Arch. Ért. u. f. XVI. k. 71. old.). A szamosujvár-németi síremlék. 292. oldal. A XIII. századból való. Egy domborművű nőalak látható rajta ; idomai a sík fölé nem emelkednek. Viselete a XIII. századbeli német viselet. A sírlapot a helybeli országos fegyintézetből, a hova Vajna Károly igazgató közbenjárása folytán került, ugyancsak az ő ajándékozása folytán, a helybeli gymnasiumba vitték át megőrzés végett. (L. Arch. Ért. u. f. XVI. k. 155. old.). A topporczi templom (Szepesm.). 1292. évben épült, a Görgey család ősi fészkén. 305. és 313. oldal. A mennyezet gerendáinak díszítései mtítörténeti szempontból nagyon érdekesek. Van a templomnak egy régi kelyhe, a mely még a XIV. században készült. Felirata : benedictus maria qui venit in nomine domini. Magassága 18'5 cm., átmérője fent 9-9 cm. (L. Arch. Ért. XIII. k. 241. és 247. oldal.) Szenteltvíz-tartó. 331. oldal. A Pethe László-féle szenteltvíz-tartó a pozsonyi káptalan kincstárában van. A XVI. századból való. Külföldről hozták be. Magassága 0'18 m. Karimáját úgy kívül mint belül étetett