Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 11. §. Az énekek

21. Napkeletnek kezdésétől. 22. Naptámadásnak sarkátul. 23. Jő szent lélek ! minden állatoknak teremtője. 24. Krisztus hét igéje. A solis ortus cardine. Veni creator spiritus. Szabad fordítás ismeretlen latin eredetiből. Imperatrix gloriosa. Ave beate rex Stephane. Ave regina coelorum. 25. Dicsőséges szíz Mária. 26. Idvez légy boldog szent István király. 27. Idvez légy mennyeknek királné asszonya. A fordításoknál megtörtént az, hogy egyes énekek versei összecserélődtek, mint a 18. és 19. számú énekeknél, a hol a 19. számú latin himnusz két versszakát a fordító a 18. számú ének végéhez csatolta a Festetics-kódexben. Mutatványul e két ének fordítását közlöm. 0 gloriosa domina. 0 dicsösseges szent asszon, 0 gloriosa domina, Csillagok felett magasztatott, Ki tégedet teremte nagy bölcsen Szent emlőiddel emtetted.

1 Melyet szomorú Éva elveszte Te megleled te szent szőléseddel, Hogy menyben menjenek siralmatok, Menyországnak kapuja lől. Te vagy királnak ajtója És velágosságnak fénes kapuja : Élet adaték szűz miatt, — Megváltott népek vigyázzatok. Excelsa super sidera, Qui te creavit provide, Lactasti sacro ubere. Quid Eva tristis abstulit, Tu reddis almo germine ; Intrent ut astra flebiles, Coeli fenestra facta es. Tu régis alta janua Et porta lucis fulgida, Vita data per virginem Gentes redemptae plandite. Maria Mater gratiae, Mater misericordiae, Tu nos ab hoste protégé In hora mortis suscipe. 1 szoptatád.