Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 4. §. A keresztyénség elterjedése Magyarországon

A Kelettel való érintkezés, újabb települések felelevenítették ugyan még több ízben a régi szokásokat, de ezek mindegyiké­ben csak a kialvó mécs kihunyó fénye jelentkezett. Nem telik el azonban 200 esztendő, a magyarországi keresztyén egyházat már más, újabb támadások érik. A keleti és a nyugoti egyházak vallási üldözöttjei magyar földön talál­nak menedéket, magukkal hozva vallási nézeteiket és szoká­.Ï--7-1 gii mmm»mm»mwm s i ^ä&fcAiU— • J^ * - ­Keresztyén kőszarkofág a Nemzeti Múzeumban, saikat, a miket itt nemcsak egyedül, de a hozzájuk csatlako­zókkal együtt nyíltan vallottak. A magyar faj türelmessége elnézte ezt, de Ottokár cseh király már iparkodott e miatt az országot Rómában bevádolni. 1273 végén a cseh király egy diplomatája a lyoni közzsinathoz intézett beadványában úgy tünteti fel Magyarországot és királyságát, mint az eretnekek menedékét, a kún pogányság uralkodása és terjeszkedése szín­helyét, „az ifjakat és leányokat vallásukra csábítják, a mivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom