Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 42. §. Az egyházkelés

1. Tanúság. A szokás történeti ismertetése után három pontban tanít az agenda : Először : tanuljátok meg, a ti gyermekiek miért született nagy fájdalommal, miért nevelitek sok keserűséggel és miért haltok meg velők egyetemben. Másodszor : mindezekben micsoda a ti vigasztalástok ? Harmadszor: a ti gyermeketeket mint neveljétek? 2. Imádság. 3. Mi Atyánk. 4. Áldás. 3. A menyasszony beajánlása. Heltai „A menyasszonynak a keresztyéni gyülekezetbe való beajánlása" czimen közöl egy agendát, a melylyel az új asszonyt az esküvő utáni napok egyikén a gyülekezetbe bevezetni szokták. Az agenda beszéddel kezdődik itt is ép úgy, mint a keresztúri agendában is, a melyet Reczésék itt is csaknem betűről-betűre vettek át Heltaiból. A mi eltérés van, az csak az eredetinek elrontása. Heltai a beszédet a hatvanhetedik zsoltár felolvasásával végzi, azután imádságot és „áldomás-"t ád. Mint csupán históriai emléket, mert Melius és társai erélyes fellépése után már a XVI. században a legtöbb helyen eltöröltetett, ma pedig már alig ismeretes, mutatványul egész terjedelmében közlöm Heltai könyvéből. Istennek leánya hallgass reá. Miért, hogy most jelen vagy és újonnan beajánltatol a keresztyéni gyülekezetbe, ebből ne vélekedjél valamit, mivelhogy a házasságbeli közösködés az Ur Isten előtt fertelmes, avagy tisztátalan dolog volna, melyet az Úr Isten gyűlölne, avagy megtiltott volna, ezt ne véljed, meg se hidjed. Mert tegnap az Úr Istennek igéjéből hallottad, mivelhogy ő a házasságnak szerzője és rendelője. Valamint pedig a felséges és bölcs Úr Isten szerez és rendel, az nem bűn, Iranern ő előtte tiszta és szent dolog és kedves ő nála. És meg akarja oltalmazni az ő rendelését és kegyelmesen