Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 4. §. A keresztyénség elterjedése Magyarországon

lében 974-ben azt írja, hogy az általa küldött térítő papok és szerzetesek már 5000 magyart nyertek meg a keresztyénségnek. A pogányok a keresztyénekkel békében élnek. Majdnem az egész magyar nemzet hajlandó a szent hit fölvételére.

1 Ennek azonban hitelt adni nagyon nehéz, mert Dümmler

2 Piligrim hamisítását és megbízhatatlanságát a bullákat illetőleg teljesen bebizonyította, ezek pedig a püspök előtt a magyarokra vonatkozó adatokkal egy czélt szolgáltak. Az bizonyos, hogy a keresztyénség gyors elterjedésére sok tényező munkált közre. Ilyen volt G-ejzának második házassága Adelheiddal, Micziszlav lengyel fejedelem húgával, a ki Ottó császár nejének volt keresztlánya. Ennek nevét is viselte. A testi és lelki tulajdonaiban egyaránt „szép úrnő" Grejza szívének megnyerésével nagy befolyást nyert a közügyek vezetésére. Főfeladatának tekintette a magyar nép megtérítését. Yele együtt több pap és szerzetes is jött az országba Lengyelés Csehországból. Ilyenek voltak a szentté avatott Adalbert, Asztrik, Domonkos, Sebestyén, Bonifácz, Zorázd, Benedek, Bonipert István és Modestus nevű papok.

3 A fejedelmi család Adalbert által megkereszteltetvén

4 Gejza nem ritkán kényszerítő eszközöket is tett foganatba a keresztyén vallás terjesztésére. E szigornak azonban elégedetlenség és lázongó mozgalmak voltak a következményei, melyeket gyorsan úgy vélt lecsillapíthatni, hogy az ellenkezők iránt való figyelemből néha maga is áldozott az ős vallás szertartásai szerint. Meggyőződése azonban fokozatosan erősödött.. A terjedő keresztyénség védelmére német és cseh urakat telepített országába, a kiket gazdag ajándékokkal látott el. István házassága után pedig abban a biztos tudatban hajtotta le fejét a halál párnára 997-ben, hogy a keresztyénség befogadásával nemzetének Európában a föld mellé erkölcsi alapot is szerzett. A térítő papok útmutatást Bonifácz és Alkuin műveiből 1 Horváth Mihály : A kereszténység első százada Magyarországon 67. Fejér Cod. Dipl. I. 260. 2 E. Dümmler: Piligrim von Passau und das Erzbisthum Lorch 177. 1. 3 Dr. Mihalovics Ede : A katli. prédikáczió története I. 20. 1. 4 Horváth Mihály szerint 984—989 között. Márk szerint 996 körül.