Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 32. §. Az egyházi ének

Azért gyorsaságot elkezdett dolgunkban, Végig megmaradást mi hivatalunkban, Szorgalmatosságot, hűséget testünkben, Egymás szeretetét plántálj, itt éltünkben. Engedd meg ezeket szent Atyánk Krisztusért Mi idvezítőnkért, kegyes táplálónkért, Ki egy hatalomban Szent Lélek Istennél Élsz és uralkodol örökön örökké. A reformáczió korának ez erős hittől dagadó és keresztyéni hűségre vezető énekei, jó volna, ha korunkban is kézen forognának. Protestáns egyházainknak bizonyára nagy nyereségére szolgálna, ha az ősök buzgóságának ezek a világos és kedvelt bizonyságai ma is a szívekhez szólanának. A mi népünk konzervativizmusával nem csak annyiban kell törődnünk, hogy a gyülekezeti közénekből két verset énekeltessünk, ne hármat vagy egyet és a zsoltárok számait X-ekkel jelöljük, hanem a lélek e régiekhez való szeretetét tápláljuk és elégítsük ki azzal, a mire neki és protestáns egyházunknak is nagy szüksége van : a múltban kipróbált, szilárd históriai alapon álló, a bibliából fakadó és az ősök erejét nyújtó régi énekekkel. Mostani énekeskönyvünk felvette a gradualokból a húsvéti és pünkösdi invocatiónak szövegét, a melyet az 5. dicséret dallamára rendesen énekelni is szoktunk. A Batthyányi-kódexben van ugyanerre a dallamra egy karácsonyi szöveg is, a mely a többiek mellett szintén megállja helyét. Mutatványul közlöm : Karácsonyi invocatio. Karácson ünnepében : Karácson ünnepében, Örvendezzünk szívünkben : Mert Isten ö szent fiát Mert Isten ő szent fiát : Adta meg nekünk testben. Ki az ö népét megszabadítá a bűnöktől : és a régi kígyótól. Megmenté : nekünk a dicsőséget megnyeré, Legyen örök boldogság, a mi királyunknak.