Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 17. §. Miszteriumok

A karácsonyi misztériumokkal egészen rokontermészetűek és külföldi kútfők szerint ép úgy a liturgiához is tartoztak a vízkereszti játékok. Gyulai Pál is azt mondja róluk, hogyha „a karácsonyi misztériumokhoz hozzákapcsoljuk a pásztorok imádását és a három király hódolatát, ha a kettőt összevegyítjük, előállanak a német és franczia liturgiái misztériumok körvonalai". A roueni és limogesi szertartásokhoz hasonlóvá teszik a mi emlékeinket az egyes szimbólumok. A fejeken levő korona, a csillag formái, ezeknek a késői és sokszor eltorzult utánzásai. A népköltési gyűjteménybe felvett két játékban is megnyilvánul a gyermekes pajkosság. Ezért csak a beköszöntő versét veszem fel mutatóul mindkettőnek, a melyek mindegyikén erős vallásos iz és históriai jellemvonás érezhető. (Az elsőt Orosházáról, a másodikat Hódmezővásárhelyről Török Károly jegyezte föl). (A liárom király bejön a csillaggal s éneklik I. A szent királyok, három mágusok, Úr Krisztust Midőn szemlélik, ekép köszöntik A Jézust. Gáspár mutatja, örömmel nyújtja Aranyát. Hogy azzal vallja és magasztalja Királyát. Menyhárt is áldja, a midőn adja Tömjénét, Evvel tiszteli, szépen jelenti Istenét. Boldizsár néki elejbe tészi Mirháját, Hogy megmutassa evvel ő hozzá Hív-voltát. 'Ekkor a csillagot kieresztik háromszor.)