Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 17. §. Miszteriumok

íi mely az áldozatban különösen, de egyébként is, teljes lefolyásában drámai jelleget mutat. Az ünnepnapok pedig még inkább hozzájárultak a cselekvények szaporításához. Nagy ünnepeken a papok nem egyedül énekeltek, hanem József, Mária, pásztorok stb. beszédeit több személy között osztották ki. A jászol, a sir felállítása mind közreműködött a látvány emelésénél a czeremoniák cselekvényeinek megvilágítására. A XI. és XII. századbeli német és franczia misztériumok latin nyelven, egyházi stílusban írva, arra mutatnak, hogy közös forrásuk az egyházi rituálé. Albrinc „ Liber de officüs ecclesiaticis" czímű munkájában históriai adatokkal bizonyítja, hogy e templomban előadott misztériumok szorosan az istentisztelethez tartoztak.