Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)
Bevezetés - 1. §. A liturgia fogalma és köre
használja a Xeitoüpfía, liturgia szót. 1 Itt teliát a liturgia a zsidó papnak a gyülekezetben végzett egész istentiszteleti szolgálatát jelenti. Az ős keresztyén egyházban liturgia alatt értették az egész istentiszteletet, a könyörgést, az írás olvasását, a lelki tanítást, a sákramentomok kiszolgáltatását ; az úrvacsora azonban külön kiemelve, liturgia mystica-nak neveztetett. 2 A középkorban és utána a liturgia azt a meghatározott rendet jelentette és jelenti közönségesen 111a is, a mely szerint az istentiszteletet tartani szokták. Az utóbbi időben, a mikor az istentisztelet elmélete a keresztyén kultuszt elemeire bontotta, két külön tudomány nőtt ki az elemzés nyomában : a liturgika és homiletika. Bár a protestáns felfogás tiltakozik a papi rend és a papi közvetítés ellen, tudományos theologiája az istentisztelet elemzésénél mégis azt a különbséget vette alapul, a mely a liturgusnak a gyülekezettel együtt 3 Isten felé fordulásában és az Isten igéjének a gyülekezet előtt való hirdetésében található. Ezen az alapon fejlődött a homiletika, mint az igehirdetés elmélete, önálló rendszeres tudománynyá, a liturgika pedig, mint az istentisztelet elmélete, a leglényegesebb, központi alkatrésznek tárgyalásától megfosztva, csonkán maradt. De nemcsak a liturgika teljességéért van arra szükség, hogy a homiletika — bár mint önállóvá fejlett rész is, — ennek keretében megtalálja 1 II. Krón. XXXI : 1—4 ; Luk. 1 : 23 ; Zsid. VIII : 2, IX : 21 ; Származik egyesek szerint • Xettov £p-f o v — közönséges munka, foglalatosság, kötelesség, mások szerint Xaoç -j- èp^ov, a mely származtatás csak az előbbinek távolabb való visszavitele, a mikor a XAÓC-ból lesz Xy (itov = községháza, a községházánál végzett munka pedig Xsctoup-fov. 2 Tóth Mihály „Egyházszertartástan" 2. 1. 3 A protestáns evangéliumi állásponttal nem egyezik az, hogy a liturgus a nép nevében fordul Istenhez. De nem egyezik a következő állítás sem, a mely ez elkülönítést nagyon is messze viszi : „Nagy különbség van a lelkésznek homiletai és liturgiái működése között, a mennyiben mint homiléta, Isten igéjét hirdetve a gyülekezetnek, Istent )képviseli a gyülekezet előtt, míg mint liturgus a gyülekezet lelki áldozatának levén tolmácsa, a gyülekezetet képviseli Isten előtt." Csiky L. Egyházszertartástan 4. old.
