Margócsy József: Az evangyelmi keresztyén-vallás főbb vonásokban s egyház-történelmi keretben. Konfirmandusok tankönyve. 2. kiad. Losonc 1904.

mind pedig a kigyót megbünteté, megfosztván őket az Édenkert bol­dogságától. A miből az a tanulság, hogy a kíváncsiság, a telhetetlen birvágy bűnre vezet, a bi'ín pedig mindig büntetést von maga után s hogy Isten megfizet mindenkinek cselekedetei szerint. Ádám és Éva gyermekei közül Káin és Ábel arról emlékezetesek, hogy Istennek áldozva, Ábel szerencsés volt az ő áldozatával Isten tet­szését inkább megnyerni. Ezért Káin irigységre kelve, testvérét megölé, a miért aztán büntetésül bujdosnia kellett, nem találva nyugtot sehol. De Káin és ifjabb öcscsének Sethnek utódai is gonoszak és rossz erkölcsnek valának, annyira, hogy azt mondá Isten : bánom, hogy terem­tettem az embert, s épen azért elhatározá az emberiséget elveszteni, özönvizet bocsátván arra, melyből csak az Istenfélő kegyes Noé és csa­ládja lőn megmentve. (Bárka, galamb, szivárvány, Ararát, oltár, Példa­beszédek 13, 21. Zsoltár 93, 2.) Noénak fiaitól, Sem-, Chám- és Jáfettől csakhamar ismét elszapo­rodtak, de Bábel tornya épitése alkalmával szétszéledtek, miáltal külön­féle nemzetek és nyelvek keletkeztek. Ezek többnyiré bálványimádásra vetemedtek, csupán Ábrahám volt az, a ki családjában az egyetlen egy és igaz Isten hitét megőrzé és fentartá. Ezért Isten Kánaánt tűzte ki lakóhelyéül, a hová midőn feleségével Sárával és testvérének fiával, Lóthtal eljutott, az egy Isten nevét hirdette. De csakhamar tapasztalta is Isten áldását ; mert nyájaik annyira elszaporodtak, hogy a pásztorok a legelő szűke miatt versengeni kezdettek. Ekkor igy szólt Ábrahám Lóthhjz: kérlek, ne legyen versengés én közöttem és te közötted, vagy az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hisz atyafiak vagyunk ! Inkább váljunk el ! Ha te balra, én jobbra megyek, ha pedig te jobbra mégy, én balra térek. Lóth ezért Sodorna környékére vonult, hol a gonosz lakosok reá törtek, de Isten megmenté ; Sodomát és Oomorát pedig kénköves eső által elpusztitá. Ábrahám fia Izsák, a kinek Rebeka nevű feleségétől két fia szár­mazott, Ezsau a vadász és Jákob a földmives. Ez az utóbbi bátyja ha­ragja elől Mesopotániába Lábánhoz, anyja testvéréhez menekült, kinek két leányától Lea és Rácheltől 12 fia volt: Ruben, Simeon, Lévi, Juda, Izachor, Dán, Nafthali, Zebulon, Qád, Áser, József és Benjamin. E nagy családdal 20 év után gazdagon tért vissza hazájába, útközben Izrael nevet nyerve s bátyjával Ezsauval kibékülve. József az ő atyjának kiváló kedvencze volt s azért a többinél szebb ruhát is kapott. Ezért fivérei 'meggyűlölték s midőn egyszer kiment hozzájuk a mezőre, megfogták, köntösét levetették s beledobták egy gödörbe, később az arra menő izmaelita kereskedőknek eladták. A kereskedők Józsefet Egyptomba vivék s ott Putifár nevű királyi fő­tisztnek adták el. De Isten nem hagyta el, mert az álmok megfejtésében kifejtett ügyessége folytán, néhány esztendő múlva a király kormányzó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom