Margócsy József: Az evangyelmi keresztyén-vallás főbb vonásokban s egyház-történelmi keretben. Konfirmandusok tankönyve. 2. kiad. Losonc 1904.

25 lett nádorrá. A visszatérített főurak, be akarván tanúsítani, hogy őszinte meggyőződés téritette vissza; alattvalóikat szintén a róm. katli. vallásra kényszeritették. Ily helyzetben a protestánsok Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mellé állottak, a ki már ekkor csaknem az egész országot elfoglalta s kényszerité a császárt a nikolsburgi békére 1621., mely által a protestáns vallás-szabadságot biztosító bécsi békekötés törvényei megerősíttettek. III. Ferdinándtól (1637 1657.) hasztalan remélték a protestánsok sérelmeik orvoslását; mert éppen alatta 400 templomuk lett tőlük elrabolva. E veszélyes helyzetben Rákóczy György erdélyi fejedelem az ő felkelésével jött segítségükre, s minthogy a svédek is Gusztáv Adolf alatt éppen akkor támogatták a német

1 evangélikusokat, a császár kénytelen volt 1645-ben a linczi békét megkötni. A linczi békekötés második biztositéka vallásszabadságunknak, általa 90 templom visszaadatása rendeltetett el s általán az evangélikusoknak a császár haláláig tűrhető volt dolguk. De ő utána I. Leopold következett, kinek 48 évi uralkodása alatt a protestánsok a legborzasztóbb jKIdözéseknek voltak kitéve, úgy hogy az Isten kiváló gondviselésének tekinthető a protestáns vallás megmaradása. Az üldözésre a Vesselényi-féle összeesküvés szolgáltatott alkalmat (1667.), melyben jóllehet a főszereplők katholikusok voltak, a jezsuiták ennek okául mégis a protestánsokat vádolták. E miatt a király a protestánsok vallásszabadságát érvénytelennek nyilvánitá, a jezsuiták s ezek élén Szelepcsényi esztergomi érsek vakmerő üldözésre vetemedtek. Templomokat, iskolákat elszedtek, a lelkészeket s tanítókat kiüldözték, a népet katonaság által a katholikus templomokba hajtották s minden kényszert felhasználtak, hogy a katli. vallásra térítsék. Szelepcsényi Pozsonyba 333 ev. lelkészt és tanítót rendelt s ott őket összeesküvéssel, lázadással s a kath. vallás ellen való gúnyos magaviselettel vádolván, anélkül, hogy e vádakat bebizonyította volna, halálra ítélte őket; mely ítélet később királyi kegyelem folytán száműzetésre s hivatallemondásra