Margócsy József: Az evangyelmi keresztyén-vallás főbb vonásokban s egyház-történelmi keretben. Konfirmandusok tankönyve. 2. kiad. Losonc 1904.

22 1518-ban, ott Samson Bernhardt nevű Ferenc-rendi szerzetes, niég Tetzelnél is szemtelenebb módon üzérkedett a bűnbocsátó cédulák árulásával, Zvingli felemelte szavát ez ellen s miután 1523-ban Zürichbe ment papnak, a reformatiót ottani hivei egyetértésével megkezdte. El lett határozva, hogy a papok egyházi szónoklatuk alapjául a szent irást használják. Luther iratai olvasás végett ajánltattak s 1525-ben két szin alatt vevé már a nép az úrvacsorát ; de ebben eltérés merült fel, Lutherrel szemben 1529-ben (Marburg). Zvinglit a papok eretneknek nyilvánították, majd felbujtogatván a népet, harcot idéztek elő, melyben a róm. katholikusok ellen küzdve, Cappelnél Zvingli is elesett. Az ő művét folytatta és befejezte Kálvin genfi pap. 1529-ik évben egy birodalmi határozat az ev. egyház terjedését azzal akarta megakadályozni, hogy több családnak nem szabad az ev. vallásra térni. Ez ellen a Speyer városában összegyűlt rendek közül az ev. vallásúak tiltakoztak, protestáltak. 1530-ik évben Ágosta városában országgyűlés tartatván, erre a protestánsok benyújtották vallástételöket, mely Luther főmunkatársa, Melanchton által volt elkészítve. E vallástétel a gyűlés által elfogadtatott s megerősíttetett s ezzel az ev. egyháznak létjoga elismertetett. De dacára ennek, a béke nem volt őszinte. A katholikusok az úgynevezett ligát alapították, melylyel szemben a protestánsok is kénytelenek voltak szövetkezni, alkotván a schmalkaldi szövetséget, uniót. Hogy a protestánsok üldözése megkezdessék, ezt az 1540-ben Loyola Ignác által alapított Jezsuita-rend eszközlé, a mely feladatául tűzte volt ki a róm. kath. papság ügyét a hatalom legnagyobb polcára juttatni, azon jelszóval : a cél szentesíti az eszközöket. Luther azonban, bár látta a protestáns ügynek a liga általi megtámadtatását, annak gyászos végét nem érte meg, mert 1546. február 18-án születéshelyén, Eislebenben meghalt s Wittembergben temettetett el. Hogy a protestánsokat ekkor végleges csapás nem érte, ez onnan eredt, hogy a katholikus fejedelmek a császárságért vetélkedvén, egymás ellen törtek s megköttetett 1553-ban az ágostai vallásbéke. De ez sem volt tartós, mert kitört a 30 éves háború, melyben a protestánsok vallásszabadságát s jogegyenlőségét állandólag biztosította. A reformatio hazánkba is hamar eljutott. Bizonysága ennek az, hogy Szakmáry György, esztergomi érsek, már 1521-ben elrendelte az evangélikusok elleni prédikálást. De ezen rendelet nem volt képes annak gyors terjedését megakadályozni, mert : | 1. a magyar- és erdélyországi kereskedők Németországba járva, onnan Luther iratait behozták ;