Margócsy József: Az evangyelmi keresztyén-vallás főbb vonásokban s egyház-történelmi keretben. Konfirmandusok tankönyve. 2. kiad. Losonc 1904.

Mindaz, a mi van (létezik), összevéve világnak vagy teremtésnek neveztetik. A világ vagy teremtés sok és különféle teremtményekből áll. A teremtmények közt legkiválóbb az ember; mert nemcsak egyenes és ügyes testtel bir, hanem okos és halhatatlan lélekkel is. 139. Zsolt. 14. Lelkével vizsgálhat minden dolgokat. Keresheti, megismerheti magát az istent is; mert az Isten maga is lélek (szellem). 1 Kor. 2, 10. Ján. 4, 24. Az Isten-ismeret, ha lelkünkben van, akkor Isten-tan a neve; ha pedig szivünkben, mint meggyőződés él, hitnek neveztetik. Ha e hit szavainkban, tetteinkben nyilvánul, vallásnak mondatik. A hitnek és vallásnak együttes nyilatkozata vallásos életet képez. Jak. 2, 14, 17. Mivel az emberek Istent nem egyformán ismerik ; azért a vallás is nem egy, de különféle. Annyiféle, a mennyiféle az Istenről való ismeret (Isten-tan) s kinek milyen a vallása, olyan az élete is. A főkülönbség mégis abban áll, hogy hány Istent és kit imádnak Isten gyanánt az emberek. Főbb vallások a zsidó, a pogány, a keresztyén és a mohamed vallás. l*