Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.
VII. Fejezet
46 A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS K0SM0G0NIÁJA. említést. Az első legfőbb és legtekintélyesebb a főváros (jj.7jTpÓ7roXtc) birtokosa : ú dsíóc ssto Xó'foc, ï'ç ov Trpwxov xaTaœsôfsiv a XtfitóraTOv (isteni az a logos, melynél első sorban legbiztosabb menedéket találni). A többi öt ennek ható ereje, nevezetesen : az első mellékerő, a teremtő erő rj iroiTjTix'í], y.ai)-' fjV ó Jtotwv Xö^íj) TÖv y.óa[j,ov =S7j|xtoóp7Y]ai, a mi tehát tulajdonkép a logos nak a közege, a mely azonban maga is csak végrehajtója az isteni akaratnak ; a második a kormányzó erő írj ßaatXtxr (, y.aiV íjv ó írsnotwxwc oípX £ l toö 'ÍSVOJIÍVOU, a mi e szerint magának az Isten bölcs rendező értelmének kifolyása ; a harmadik a könyörülő vagy kegyelmi erő, ^ t'Xswc, Sí r^r ó te^vir/jç otxtsípei -/.at IXssî TÔ iíhov Ipfov, a mi tehát az Isten segitő és könyörülő jóindulatának kifolyása, melylyel a megalkotott és bölcsen rendezett mindenségben az eltehetetlenült részeket veszni nem engedi, hanem erőre támogatja ; a negyedik a törvényadó erő 'íj vop.oflst'.XYi [Aoïpa, Si ç S (lij /prj fívEada'., áira^opsősi, a mi tehát különösen nemleges irányban a tiltás és megsemmisítésben nyilvánul, a mi valóban megfelel a héber theocratikus szellemnek ép úgy, mint és még inkább a hellén okoskodás eredményeinek ; az ötödik pedig maga a böleseség rj ootfía, a mely út és vezető az élet és lét forrásához az isteni logoshoz. 1 Itt az erők mind Isten tulajdonai, de megemlíti Philo, hogy Mózes az alkotó erőt Istennek nevezte, majd meg a logos, sőt a böleseség azonosul vele. Általában pedig ez erők vagy isteni tulajdonságok az egyetlen isteni képmásnak a szétszórt részei, azért a logos ezekkel szemben is, a, mint a világgal magával szemben Xô'fOç ansp aàuxoç, alkotó, szervező, összerakó s mint ilyen az erők atyja, 2 első szülött, az igazi erő, a nagy ható ok (SôvotjAtç Yj (le^aXTj). 3 Miként láthatjuk, a logos Philónál a különféle philosophiai és theologiai rendszerek behatása alatt ingadozik. Tudatosan még az Isten hallható, teremtő szavának a jelölésére sem használja a p7j[ix szót, mert a Xó'foc szónak nemcsak a physikai, de az ethikai világ terén is egyformán jó hasznát veszi. A pï][J.aban nincs a gondolkodó képesség is, hanem csak a gondolko1 III. 130. De profugis 18. §. M. 560. P. 464. 2 III. 302 De somniis II. 28. § M. 683 P. 1134. 3 1. 174. Legis alleg. III. 61. §. M. 121. P. 93.
