Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.

V. Fejezet

31 A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS K0SM0G0NIÁJA. leborulunk magasztossága előtt, csodáljuk szentségét, elmerülünk véghetetlensége eszméjébe, de úgy érezzük, hogy nagyon is távol van tőlünk. S miként az ú jkor egyik legnagyobb lángelméjét, korszakos philosophusát Kantot, úgy Philót is a gyakorlati ész vezette el arra a helyes útra, a melyről a tiszta ész eltérítette, s a melyen egyedül ismerhető meg az Isten és tehető azzá. a mi, a világ mindenévé : ó voue TWV oXWV. A speculatio által teremtett transcendens világ fagyasztó légköréből a tapasztalati szemlélődés biztosabb és zsongitóbb talajára lépve azt mondja hát Philo, hogy bár az Isten lényege szerint megismerhetetlen, mivelhogy merőben transcendens, mégis működésének, hatásának megnyilatkozását tekintve immanens : minden mindenekben. „Mert mindent betöltött az Isten és mindeneket áthat és sehol semmi ürt vagy pusztaságot önmaga nélkül nem hagyott. Avagy mondjon valaki csak egy helyet, a hol nem volna az Isten." 1 E kifejezés azonban nem helyileg értendő, mert az Isten helyhez kötve nincs : „Jobb mit sem érteni, mintsem Istent valamely helyen lévőnek felvenni", mondja Philo s ez alapon még a templomcultus ellen is tiltakozik; hanem úgy értendő, hogy a világ az Isten nyilatkozásának, kijelentéseinek tere és közege, a melynek vizsgálata alapján Istent, bárha nem is lényege szerint, több-kevesebb világossággal megismerhetjük. Ha az anyagi világ nem volna, Istenről még csak fogalmat sem alkothatnánk, azért a tapasztalati világnak a láthatlan világ megismerése szempontjából igen fontos a jelentősége. „Az pedig, a mi megmutatható és látható, az ez a tapasztalati világ ; tehát semmi más, mint Isten lakása, a való Isten ható erőinek egyike, ennélfogva jó. Jákob a világot az Isten házának nevezte és az igaz menny kapujának hirdette. Mit jelent ez ? Az ideákból összealkotott s az isteni határozat szerint való állapotában levő eszményi világot (xóa[i,ov voTjTÖv) nem lehetséges másként felfogni, csakis úgy, ha e látható és érzékelhető világból indulunk ki. Mert másként nem lehet megérteni a testetlen létet, hacsak magából a testiből nem indulunk ki. Az eszményi is a tapasztalati világból ismerhető meg, azért ez annak kapuja. Mert valamint, a kik egy várost meg akarnak szemlélni, a kapukon mennek be, úgy azok 1 Deut. 4, 39. Ex. 17, 6.1 127. Legis alleg. Hl. 2. §. M. 88. P. 61.