Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.
V. Fejezet
28 A HELLENISMUS ÉS A PH1L0NISMUS KOSMOGONIÁJA. kezés, a változás és osztottság gondolatát zárja ki, 1 hanem az egyszerűség fogalmából folyólag még a tulajdonságok és erők felvételét is. 2 Mert ha ezt az Isten képzetébe bevinnök, akkor úgy tűnhetnék ö fel, mint az erőknek vagy tulajdonságoknak nem alapoka, : i hanem összetétele, már pedig minden összetétel a szétbomlásnak lévén alapja, e képzet az Isten egyszerűségét és tökéletességét szüntetné meg. Már pedig „0 mindennek teljessége, tökéletes valósága s így alapoka, forrása" stb. 4 Különösen pedig az emberies tulajdonságoknak és szenvedélyeknek kell még csak a gondolatát is távoltartani az Istentől, 5 a mi annál természetesebb, mert teste nincsen. Ha volua, szükségei is volnának, mert test nem lehet meg szükségletek nélkül." Az Istenről tehát semmiféle tulajdonságot kimondani nem lehet, 7 minthogy pedig az ember csakis azt ismeri, a minek a tulajdonságait ismeri, mert ennek alapján határozza meg a lényeget magát, természetes, hogy Isten az emberre nézve teljesen megismerhetetlen. „Ne véld, hogy a valóságot, a mi igazán van, bárki felfoghatná. Ugyanis nincs semmiféle szerünk, melylyel azt megjeleníthetnénk, sem érzékünk — de nem is érzéki az — sem erőnk. " 1 5 1 1. VI. 163. De mundo 13. §. 614. P. 1163, igen szép különösen VI. 17. De incorr mundi 13. §. M. 5U0. P. 950. 2 1. II. 77. Quod Deus sit immut. 11. §. M. 280—281. P. 301. a 4j xou itavtö; &px*>l II. 30. De post. Caini M. 247. v. ö. III. 168. De mut. nom. 8 §. M. 587. P. 1U53. és III. 152. De profugis 36. §. Kfïfy ÇuWiç. etc. M. 576. P. 479. 4 1. V. 226—227 De praem. et poen. 7. §. M. 414-415. P. 916. v. ö. VI. 74. In Flaccum 21 §. M 544. P. 991. 6 aafreveiai; -fàci àv8-poitivY)ç xè y.Y]paivsiv tStov, T)-EÙ> 8é OUXE xà (JiU^Yjç SXofa. TtáiWj, ooxe xà oujjxaxo; fj-ép-f] y.al [j.éXy] auvôXtuç èoxlv o'.xsia etc. II 77. Quod Dous immut. 11. §. M. 28U. P. 301. V. ö. 'AaeßÄv a úxat Y«f> (lötf-otciíai XO-fui jjiv ÀV&piuiio^-OPTPOV ep"(U) 8È àv8-pa>7toita9'éç s'.oayóvxaiv xb fteïov, II. 78.' Quod Deus immiit. 12. §. M. 281. P. 302. 6 Oűxs Y"P àvfl-pa>itô|j.opçoç b fl-èoç, ouxe S-soetSét; xà àvS-piûit'.vov aû>jj.a etc. I. 23. De mundi opif. 23. §. M. 15. P. 15. 'AxoXou&er Sè áváY*"f|t: xà) ávö'píiuitojj.dp'Xü) xó àvfrpcuitoTcaiKi; etc II. 5. De post. Caini. 1. §. M' 227. 7 aitoioç fàp 6 â-sbç 06 [j.dvov, àïX' oàS' àv8-pioTcd|j.op<poç I. 69. Leg. alleg. I 13. §. M. 50. P. 47. 8 III. 158. De mut. nomin. 2. §. M. 579. P. 1045.
