Raffay Sándor: A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Budapest 1900.

IV. Fejezet

21 A HELLENISMUS ÉS A PHILONISMUS K0SM0G0NIÁJA. philosophiai szellem egyetemesebb és szabadabb felfogásának életerős rügyezése. Ott volt az az Isten szentségének képzetében, mikor az emberi vonások kiküszöbölésének vágya és így az allegorizálás gondolata megfogamzott. 1 Hiszen maga az allegorizálás a philosophiával való foglalkozásnak egyik alaptényezője, mert a „zsidó csak akkor vetette magát egész nyugalommal a philosophálásra, ha eleve tudta, hogy abban csakis az ő atyáinak adottisteni kijelentés lecsurgását találják fel."

3 S ott volt titkon abban a be nem vallott dualistikus hitben, mely a közvetítők tanának szülőanyja volt IV. Az Alexandriában a legkülönfélébb elemek közrehatása folytán keletkezett vallásbölcsészet, az ú. 11. alexandrinismus, vagy főalakja után philonismus, a kinyilatkoztatáson alapuló héber theokratikus theologia, a keleti theosophia és a hellén bölcsészetnek különösen stoikus és platonikus, de részben pythagoreusi és aristotelesi iskolájából alakult. Jellemének fő vonása a particularis, szűk látókörű zsidó monotheismus és a gondolkodásában csiszolt, világnézetében egyetemes hellenismus frigy esítése. Az ez alapon létesült alexandriai vallásbölcsészet fő képviselője Jézus kortársa, Philo. Philo életének folyásáról a saját müveiben elszórt pár adaton kívül alig maradt fenn biztosabban tájékoztató feljegyzés. Még életének kezdő és végső határa is bizonytalan. Általános tudat szerint Kr. e. '20-ban született és 45-ben halt meg, de vannak,

3 kik azt állítják, hogy Kr. e. i()-ben született és 60 ban halt meg. Gazdag és előkelő alexandriai zsidó család tagja, kitől a tehetős szülök mit sem vontak meg, a mi alapos kiképzését előmozdíthatta, s a ki a természetadta anyagi és szellemi javak áldásait, melyekben egyformán dúskálhatott, arra használta fel, hogy, miként maga mondja, a jobb módúak 1 Zeller : Gesch. der Philos. 573. v. ö. Klasen : Die alttestamentliche Weisheit und der I.ogos der jiidisch-alexandrinischen Philosophie etc. 1878. 47. 1 2 Holtzmann, i. m. I. 91. 8 pl. Graetz i. m. 387 1.