Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
147 mondott 1 Kór. 9, 16. versében, ezt mondván: »Jaj pedig néke m, ha az Evaugyéliomot nem p r e d i k á 1 o m!« 446. 0 r 1 i k h i Dezső, ágostai hitvallású lelkipásztor. Burius János »Micae liistoricae« czimü munkájának 163-dik lapján emliti ezt. Megjelent a vértörvényszék előtt Pozsonyban; de további sorsa ismeretlen. 447. Or őszi Pál. thedii lelkipásztor. 448. Or őszi Tamás, kálnai református lelki- pásztor, 1655-től fogva. 449. Or őszi J á n o s, garamkissarlói lelkipásztor 1662. év óta. 450. Oroszki János, laboszlári református lelkipásztor. 451. OtrokocsiFórizs Ferencz, rima-szecsi református lelkész Gömör vármegyében, a borsodi esperességben, melynek székhelye Szent-Péter. Élete folyamát,* annak végével egybevetve, méltán mondhatjuk róla is Pál apostollal: »Szépen í üttök v a 1 a; kicsoda tartóztata meg titeket, hogy ne engednétek az igazságnak?« Galat. 5, 7. A hitvallóból hittagadó lett. Született 1648, Október havában Otrokocson vagy Bőd Péter és Klein szerint Rimaszécsen. Tanult elébb a hazában, majd a külföldi egyetemeken, különösen Utrechtben. A hazába visszatérve, legelőször szathmári tanár lett 1669—1671. (Lampe: 619. lap); azután Rimaszécsen lelkészkedett. Az idézvénv, mely szerint Má rczius 5-re Pozsonyban meg kellett jelennie, kéz- besittetett neki 1674. február 27-én. Elmenvén a kitűzött időre Pozsonyba, ápril 4-én több hithű lelkésztársaival együtt, kik a téritvényeknek alá nem Írtak, fej- és jószágvesztésre Ítéltetett; majd elhurczol- tatott Leopoldvárba, hol 9 hónapig a halálnál rettem
