Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
— 15 — csőtől talán a második fiókban elhelyezve. Az említett három gályarab életrajza olvashatatlan, az én másolóm lerajzolta a hetüknek látszó vonásokat. Idehaza sem a latin nyelv tanárai, sem a diplomatika tanára nem tudtak a lerajzolt vonásokból közölhető adatokat kisütni. Zürich város könyvtárának főkönyvtárnoka dr. Horner tanár ur megígérte, hogy a lapokat leféiryképezteti. Pénzt nem küldtem, ezer szükség miatt, mikor haza kerültem ; a lemásolás ismétlése elmaradt. A Szilágyi István urnák adott válasz idejében 1861-ben még biztattak collegáim, hogy kisütnek a karczolatokból valamit. 1863-ban reményem meghiúsult. Azt tanácslom, legjobb lesz egyenesen az eredeti forráshoz menni. Ha - dr. Horner ur még él: ő rögtön segit a dolgon. Különben akárki legyen a város könyvtárának főkönyvtárnoka, arról kezeskedem, hogy előzékeny lesz; mert én a schweiczi népben, ennek készségében sehol, egy Cantonban sem csalatkoztam. Nagyon sajnálom, hogy a kívánt adatok elküldésével becses dolgozatát némileg megkönnyitenem nem sikerült. Tisztelettel maradván Sárospatak, 1873. junius 8-án tisztelendő urnák alázatos szolgája Antalfi János s. k., jogakadémiai tanár.“ — A Kaegius Jánosnak emléklapokat irt lelkészek közt Bátorkeszi nincs ott. Midőn ő elhurczoltatott 1674-ben, helyébe a veszprémiek Losonczi Farkas Jánost, ki 13 évig (1659—1672) nagyszombati, egy évig pedig 1673-ban a kocsi egyház lelkésze volt, hivták meg lelkészül s a ki 1695- ben Csúzi Cseh Jakabot követvén a superinten- densi hivatalban, meghalt 1702. január 8-án. — Visz- szatért-e Bátorkeszi a hazába s hol lelkészkedett tovább: erről adatok hiányában bizonyosat nem mondhatok. 39. Bátorkeszi Mihály, kajászó-szentpéteri re
