Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
I FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
52 tetett nekik, hogy védő ügyvédeket állíthassanak, kik is hárman voltak, úgymint Heiszler Ferdinánd Menyhért, Szalontai István és Szendrei Nagy Ferencz ; mindazáltal ezek védelmét semmibe sem vette, sőt a vértörvényszék elnöke Szelepcsényi ezek védbeszédeit előre beadatván magának, kitörülte azokból azon bizonyítékokat, melyekkel azt igazolták, hogy a megidézett protestáns férfiak nem lázadásért, hanem a vallásért üldöztetnek s üldözte- tésök végforrása a római katholikus főpapok türelmetlenségében s hatalomkörük terjesztésére irányult vágyaikban rejlik. Főként Szelepcsényi és Kollonics voltak azok, kik kíméletlenül zaklatták a szegény lelkipásztorokat, kegyetlen kivégeztetéssel, vagy holtigtartó gályarabsággal rettentvén őket. Ezek ketten a megidézettek előtt ócsárolták egymást, hátuk megett s egyik a másikkal ijesztgette őket. Szelepcsényi neveztesen több Ízben ajánlta a megidézetteknek, hogy csak Írjanak alá, mert ha az a „veres katona“ (Kollonics) eljön: majd megtanítja őket; viszont ez amazzal rettentgette őket. De ha tökéletesen ártatlanoknak nyilváníttattak volna is a törvényszék előtt és által: mégsem menekedhettek volna meg az elitéltetéstől, mert az irástúdók és farizeusok gondoskodtak hamis tanúkról, kik vagy koholmányokat vagy elferdített dolgokat adtak elő. Ilyen hamis tanú került összesen 179, köztük nő 5, ágostai hitvallású lelkész 2, a többiek leginkább világi emberek. Ezek vallomásai lényegökben következőkbe vonhatók össze: Vitnyédivel folytonos összeköttetésben állottak a protestánsok, kiknek az nagy pártfogójok volt. A lelkipásztoroknak nagy egybeköttetése és barátsága volt Vitnyédi Isvánnal, kinek két levelét, melyek egyike állítólag Bethlen Miklóshoz, másika Ketzer Ambrushoz Íratott, szinte hamis tanuk készítették és mutatták elő, mely levelekben a prédikátorok a lázadás indítói s vezetőiként szerepeltetnek. Szalontai nevű ügyvéd több helyekre küldetett a lelkészek által, de hogy mi czélból,
