Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

I FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.

31

NEGYEDIK SZAKASZ.

MÁSODIK IDÉZÉS 1673. SZEPTEMBER 25-RE POZSONYBA.

Sikerülvén az első idézés következtében Pozsonyból minden protestáns lelkészt eltávolítani, előkelő polgárokat fogságban tartani, — ez által bátorittatva a pozsonyi vértörvényszék, második idézést rendelt el 1673. szeptember 25-ik napjára Pozsonyba. Most már nagyobb kört kerekített a kivetett háló. Ez alkalommal megidéztetett nevezett napra 33 ágostai és 2 helvét hitvallású lelkész, kik közül 11-et kivéve, mindnyájan megjelentek, s a rendkívüli törvényszék elé állíttattak, a királyi ügyésznek — bízvást kimondhatjuk — költött panasza folytán; ez kétségtelen onnan, hogy az emelt állítólagos vádakra nézve, a megidézettekkel szemben semmi bizonyítási és meggyőzési eljárás nem követtetett.

A megidézettek ellen következő vádak emeltettek: a népet a király ellen ingerelték, királyi embereket és apátokat visszautasítottak és ütöttek, bírákat és tanácsnokokat letettek, fogoly lázadókat a császári őrseregek kezeiből kiragadtak, katholikus gyermekeket evangélikus prédikátorok ganéjával étettek, a császári miniszter halála felől tanakodtak, a törökökkel leveleket váltottak, külföldi hatalmakhoz követeket küldtek, felfegyverkezve, a lázadókhoz követeket küldtek, felfegyverkezve a lázadókhoz csatlakoztak, törököknek és lázadóknak katholikus papokat eladtak ; 9 katholikus papot kegyetlenül megöltek, a törököket Fülek \ arához segítették, Szeniczén, Tura-Lukán és Miavában lázadást támasztottak, az oltári szentséget a katholikus templomokban lábbal taposták, a szent edé-